Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
2504 Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal végéhez érkeztünk . Kérdezem, vane tudomása valakinek olyan módosító javaslatról, amelyről nem határoztunk, de határozni kellett volna. (Nem jelentkezik senki.) Ha senki nem támaszt kifogást, a végszavazás következik. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elf ogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadjae a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosításáról, a koncesszióról szóló 1991. évi XXVI. törvénnyel összefüggésben rendelkező törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak. (Megtörténi k.) Az Országgyűlés 151 "igen" szavazattal, 53 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Következik a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést 5595ös számon kapták kézhez. Az alkotmányügyi bizottság a múlt héten tárgyalta Balsai István igazságügyminiszter úr módosító javaslatait. Kérdezem az alkotmán yügyi bizottságot, kíváne valaki felszólalni. Bocsánat! Balás István képviselő úr módosító indítványát, és nem az igazságügyminiszter úr módosító indítványát. Csak a két kezdőbetű azonos. Kérdezem tehát, az alkotmányügyi bizottság kíváne előadót állítan i, illetve kíváne valaki felszólalni a bizottság részéről. – Nem. Kérdezem Balsai István igazságügyminiszter urat, kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságü gyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden. A több mint egy hónappal ezelőtt beterjesztett és mindössze egy mondatot tartalmazó, az érdemi részét illetően egy mondatot tartalmazó javaslattal kapcsolatban tulajdonképpen kritikaké nt néhány dolog felmerült. Erre szeretnék válaszolni. Az egyik kifogás az volt, hogy miért nem javasoljuk ebben a törvényjavaslatban az Alkotmány teljes végrehajtásaként ennek a kérdésnek a szabályozását, az elnök úr tiszteletdíján kívül a kedvezmények és költségtérítések kérdését is. Nos, halaszthatatlan feladatként kizárólag a tiszteletdíj kérdése merült föl. Nem kívánjuk, nem lehet tovább halasztani ennek a kérdésnek az eldöntését, hiszen a köztisztviselői törvény – amelyet a tisztelt Parlament nemrégen elfogadott és július 1jén hatályba lép – az elnök úr tiszteletdíjának a kérdését olyan joghézaggá tenné ennek a szabályozatlansága esetén, amely nyilvánvalóan alkotmánysértésnek minősülne. Ugyanakkor az összes közjogi pozícióban lévő személy költségtéríté sével, kedvezményével, társadalombiztosítási jogállásával, gépkocsihasználatával, rezidenciahasználatával és egyéb ilyen kérdésekkel összefüggő, nagyobb áttekintést és nagyobb előkészítést igénylő törvényjavaslat kidolgozása elől nem kívánunk elzárkózni. Ú gy gondoljuk azonban, hogy sem a Parlament jelenlegi munkarendje, sem az ország előtt álló égető gondok ennek a kérdésnek az elengedhetetlen szabályozását nem teszik szükségessé. Ami a másik kifogást illeti, hogy tudniillik a törvény fogalmazása nem világo s, nem teljesen egyértelmű, hogy a tiszteletdíj, amit mi javasolunk, a miniszterelnöki tiszteletdíjjal azonos illetménnyel egyező összegben, hogy ez vajon most az alapilletménnyel azonose, vagy pedig beleértendő az illetménypótlék és az illetménykiegészít és is. Természetesen mi – utalással a szóban forgó köztisztviselői törvény ott használt fogalommeghatározására – illetménynek az illetménypótlékkal és az illetménykiegészítéssel együttesen értett fogalmát értjük, de tudomásul
