Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti baráti és jószomszédsági együttműködésről szóló, Krakkóban 1991. október 6-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárg... - SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független)
2493 Felszólaló: Dr. Szabad György (MDF) SZABAD GYÖRGY, D R. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden szóljak ehhez a négy fontos javaslathoz, négy egyezmény megerősítésének előterjesztett javaslatához. Valamennyien hangoztatjuk Európához való tartozásunkat, amelynek 1100 éves t örténelmi ténysoraira Jeszenszky Géza külügyminiszter úr emlékeztetett. Engedjék meg, hogy arra utaljak, Magyarország nem tékozló fiúként szakadt el Európától, elszakították tőle, kitaszították az európai közösségből, nem azok, akik meg tudták őrizni csalá dként a maradék Európát, hanem azok, akik arra törekedtek, hogy a szerves európai kapcsolatok meglazuljanak és a családtagok elszakadjanak egymástól. Amit ma újra élünk, az egy nagy európai családegyesítés, azoknak az egymásra találása, akik nem saját akar atukból szakadtak el egymástól, hanem akiket hatalompolitikai érdekek egymástól elválasztottak. Valamennyien emlékezünk rá, hogy az európai kultúra kezdetén megszületett Európa elrablásának mítosza. De arról kevesebb szó esik, hogy Európa királylány és Zeu sz nászából született Európa első legendás törvényhozója, Minósz király, és az első ítéletmondó, Radamanthosz. Ők azok a parlamentarizmust mítikusan megteremtő ősök sorának elején álló törvényhozók, és a jogállamot megteremtők sorának élén álló első ítélet mondók, akiket az önerejére találó Európa közös őseinek tekinthet. De nem felejtheti el azt sem, hogy ebből a mítikus egyesülésből másodfokon egy rém is származott, a diktartúrák irracionális erejét és fenyegetését jelképező Minótaurusz. Én azt hiszem, Mag yarország visszatérése az 1100 éves hagyományokhoz ténylegesen és jelképesen tetten érhető abban, ahogy ennek a nemzetnek ereje és bátorsága volt, hogy a diktatúrák irracionális erőivel szembeforduljon és ahogy ereje volt, hogy igent mondjon parlamentarizm usra és jogállamiságra. Kérem valamennyi képviselőtársamat, támogassák az előterjesztést, támogassák szavazatukkal ezeknek az egyezményeknek az elfogadását. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérdezem, további képviselőcsoportok részéről kívá ne valaki felszólalni. Tehát képviselőcsoportoktól senki nem jelentkezett, így megadom a szót a független képviselők közül jelentkező Dénes János képviselő úrnak. (Moraj.) Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Ors zággyűlés! A magam részéről is átérzem ennek az ünnepélyes pillanatnak a jelentőségét akkor, amikor nem egy, hanem több országgal való államközi ügyeinket rendezzük. Én a magam részéről, miután együtt üdvözöltem a nemzetek, államok közötti szerződés megköt ését, keresését, ennek a magyar Parlament általi ratifikálását, engedjék meg, hogy én megemlítsem Ukrajnával kapcsolatos észrevételemet, amely észrevételt ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe. Valószínűnek tartom, hogy a jelen ratifikációt felszólalásom nem t eszi lehetetlenné, ellenben külpolitikánk figyelmébe ajánlom azt a történelmi örökséget, amely közepette Ukrajnával ez a szerződés megköttetik, s amelynek a ratifikációját a tisztelt Háztól most a külügyi tárca vezetője és a Kormány nyilván joggal elvárja. (16.50) Itt pedig Kárpátaljáról van szó és Trianonról van szó. Kárpátalja nem tartozott, és sohasem tartozott a kárpátontúli részhez, Oroszországhoz vagy Ukrajnához. Ebben az esetben, amikor ez a ratifikáció ünnepélyesen megtörténik, a két országnak nyitv a kell hagyni annak a lehetőségét, hogy az adott mai történelmi körülmények között, a két állam megfelelő
