Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
2474 hogy a hatálybalépés napja a kihirdetés napja, vagyis március 26a. Ebből pedig értelemszerűen az következik, hogy – jóllehet a jogosults ág megszerzése szempontjából releváns az ön által hivatkozott január 10e, de az nem a folyósítás időpontja – a folyósítás időpontja csak az lehet, amikor hatályba lépett az a törvény, amire alapozottan a kedvezőbb elbírálás érvényesíthető. Így tehát ebből adódóan a megyei munkaügyi központok helyesen értelmezték a foglalkoztatási törvény módosítását, és a törvény szellemében jártak el. Nem változtattak tehát azon az országgyűlési akaraton, amelyre ön hivatkozott. Azt hiszem, ennek tükrében arra a kérdésre, amelyben párhuzamba állítja a költségvetést és a fentebb hivatkozott jogértelmezési problémát, talán elemzően válaszolnom sem kell, hiszen nyilvánvaló, hogy ilyen összefüggés a két kérdés között nincs. Mindezek alapján tehát kérem önöket, hogy interpellác ióra adott válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm a miniszter úr válaszát. Kétperces reagálásra átadom a szót Szili Sándor képviselőtársunknak. SZILI SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát. Én úgy gondolom, akkor, amikor arról beszél, hogy én sajátosan értelmezem a 92. évi XV. törvényt, mondhatnám azt válaszképpen, hogy ön vagy a tárca szintén sajátos módon, az ön saját szempontjából értelmezi. Tula jdonképpen a törvény megszületését azért próbáltam ismertetni a bevezetőmben, mert arról volt szó, hogy azokra a munkanélküliekre, akik az elmúlt év végén – novemberben, októberben vagy december elején – lettek munkanélkülivé, szűnt meg a vállalatuk, tulaj donképpen az előzőleg, az év végén hozott törvénymódosítás vonatkozott. Tulajdonképpen ezekről az emberekről van szó, akiknek a munkanélkülijáradékát felfüggesztették, erre az év végén hozott törvényre vonatkozólag, amit ezzel a XV. törvénnyel helyrehoztu nk. Ez volt az én egyik problémám. A másik problémám az, hogy ezt nem a munkaügyi központok értelmezték, hanem a kezemben van a helyettes államtitkár úr levele, amelyben utasításképp adja ki – a 2368/92. V/36os számú levele a munkaügyi minisztériumi helye ttes államtitkárnak – , utasítja a főigazgatót, hogy közölje, tulajdonképpen így kell értelmezni, ahogy a tárca kívánja, a XV. törvényt. Arra hivatkoznék és azt kérném kedves és tisztelt képviselőtársaimtól, hogy már az Alkotmány 2. §ának (1) bekezdése ért elmében, ami a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállamiságát fejezi ki, tehát a jogbiztonság egyik, nagyon kiemelten fontos értékéből adódóan azt szeretném elérni, hogy ilyen anomáliák ne forduljanak elő, hogy egyszerűen egy államtitkárhelyett es az országgyűlési határozatot próbálja meg értelmezni. Úgy gondolom, ezért hivatkoztam az 1987. évi XI. törvény 1. §ára, amely meghatározza tulajdonképpen, hogy a jogalkotó szervek milyen törvényeket hozzanak, milyen rendeletet alkossanak, és egyben kim ondja, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Ezzel szemben mi történt itt? Nemhogy egy alacsonyabb szintű jogszabály, hanem, hogy úgy mondjam, egy jogszabálynak sem minősülő államtitkári levél rontotta le a törvényt. Ugyancsak az elvek megsértését jelenti véleményem szerint az, hogy az államtitkárhelyettesi levelet úgynevezett belső utasításként kezelik, tehát nem hozzák nyilvánosságra, aminek az lett az eredménye, hogy az elmúlt év végén a munkanélküli vé vált emberek két és fél havi munkanélkülijáradéktól estek el. Én úgy gondolom, tekintettel arra, hogy véleményem szerint a Munkaügyi Minisztérium ismételten megsértette az Alkotmányt és a jogalkotási törvényt, nagyon kérem a tisztelt Házat, hogy
