Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP)
2447 i s kötelezően a kétharmados konszenzus körében ebben a törvénybe is beemeli a kinevezési törvényt. Nincs harmadik eset. Vagy igaz a kormánypártoknak az az álláspontja, hogy a régi kinevezési törvényben, melyet egyetlen mondattal óhajtanak itt csak megemlíte ni, valójában kormányakaratnak kell érvényesülnie, ebben az esetben elismerik – és kérem majd, hogy nyilatkozzanak erről, elismerik – , hogy ebben a törvényben nem konszenzusos megoldást akarnak látni és támogatni, vagy pedig elismerik azt, hogy az Alkotmán ynak ez a helye konszenzusos megoldást ír elő, és ebben az esetben meg kell nyitnunk erről a vitát. Nincs harmadik megoldás. Kérem tehát, hogy ne folytatódjék az az eljárás, hogy a vitát berekesztik, és helyette álkérdésekről vitatkozunk. Csak a törvény be nyújtása óta három hét telt el, három drága bizottsági hét. Ebből a Hankiss Elemér feletti inkvizíció vitt el kettőt, a harmadik héten pedig bizottsági titkárunk egyszerűen lemondta azt az igen fontos hatpárti tárgyalási fórumot, amelyen ebben a kérdésben is előre juthattunk volna. Véleményem szerint sokféle megoldás kínálkozik. Csak néhányat szeretnék fölvillantani és jelezni a kompromisszumkészségünket, a megállapodási készségünket. Lényegében a most fölsorolandók közül számunkra tulajdonképpen bármelyik megfelel. A törvény logikájába, hogy úgy mondjam, jogászi épületébe a szakértők szerint az a megoldás illeszkedne bele a legjobban, ha tulajdonképpen teljesen levennék a politikusok válláról azt a gondot, hogy ki legyen a Magyar TV és a Magyar Rádió elnöke , és ezt az amúgy is politika által küldött paritásos kuratóriumra bíznák kétharmados többséggel. Ez felelne meg párhuzamosan a helyi televíziók, helyi rádiók esetében alkalmazott módszernek. Ha bármilyen szempontból ez a módszer elfogadhatatlan, ugyanilye n jó az is, hogy a mostani kinevezési törvény szisztémáját, amely tulajdonképpen hatáskörmegosztást ír elő a miniszterelnök és a köztársasági elnök között, fönntartják ebben a törvényben is, de a kulturális bizottság oly sok vitára alkalmat adó meghallgatá si kötelezettsége helyett a kuratóriumra bízzák ezt a meghallgatást, ezt a jóváhagyást, és ide beemelik a kétharmadosság elemét. Ez a második, kiválóan elfogadható megoldás. Ez tökéletesen párhuzamos lenne azzal a megoldással, amelyet a Rádió és Televízió Hivatal esetében javasoltak a pártok konszenzussal a Kormánynak, amelyet a Kormány ugyan elvetett, de az azóta tartott egyetlen hatpárti bizottsági egyeztetőn ismét tulajdonképpen a kétharmadosság elemét igénybe vevő megoldás született. Várjuk erre a kormá nypártok beleegyező álláspontját. Úgy tudom, az ellenzéki pártok a Rádió Televízió Hivatal esetében ebbe az új megoldásba ismét beleegyeztek. Én azt gondolom, hogy bármelyik megoldást választjuk a fenti kettő közül, az ellenzéknek nincs oka és nincs módja rá tulajdonképpen, hogy a kétharmadosság eleméről, a konszenzus mérhetőségének az eleméről a kinevezési törvény esetében lemondjon. Éppen a kormánypártok buzgólkodása teszi ezt szükségessé, az a most már félreérthetetlen állításuk, hogy a régi kinevezési t örvényt ők úgy értelmezik, hogy az nem kényszerít konszenzust. Kérem, nyilatkozzanak erről, és amennyiben ez az álláspontjuk, akkor maguk emelik be ennek a kétharmados törvénynek a vitájába ezt az elemet. Amennyiben természetesen el tudják fogadni, hogy a miniszterelnök úr és a köztársasági elnök úr közötti hatáskörmegosztás konszenzuskényszerítő, ebben az esetben meg lehet fontolni azt, hogy a törvényszöveg jelenlegi formája maradjon érvényben. Köszönöm szépen a figyelmet és további jó munkát kívánok. (Tap s az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra kért lehetőséget Seszták László képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. Megadom a szót. Felszólaló: Seszták László (KDNP) SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP)
