Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Határozathozatal az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
2440 senki számára sem kívánatos eset így kiküszöbölhető, rugalmassá tehető a vállalat kockázatvállalása, és ezért várható, hogy többen fogják a kezességet vállalni, mint eddig, teh át megkönnyebbül az MRPszervezet létrejötte. Ezzel a szabályozással kapcsolatban, nézetem szerint, megnyílik a lehetőség egy másik pontnak a módosításához. A törvényjavaslat azt mondja, hogy az MRPszervezet hitelének a törlesztésére a vállalat adózás elő tti nyereségének a 20%át lehet felhasználni. Úgy gondolom, hogy ez a 20% egyszersmind nagyon beszűkíti annak a tulajdontömegnek a nagyságát, amelyet az MRPszervezeten keresztül meg lehet szerezni. Ennek a rendelkezésnek volt értelme addig, amíg a vállala t kezességet vállalt, és a kezességvállalásból nem bújhatott ki. Bocsánat, nem kibújásról van szó; tehát ha kezdeményezheti a hitelszerződés felbontását, és ezzel a kezesség alól kiszabadulhat, ebben az esetben meg lehet engedni egy nagyobb adózás előtti n yereségrésznek az MRPtörlesztésre való felhasználását, hiszen amennyiben ennek az igénybevételére tartósan sor kerülne, akkor a vállalat a negatív szaldó miatt megállíthatja ezt a folyamatot, tehát nem vezet ez a vállalat szükségszerű bukásához. Ezért jav aslom, hogy ne 20%, hanem az adózás előtti nyereség 50%a legyen felhasználható ilyen fizetésekre azzal, hogy ha a vállalatban működő MRPszervezet 50%nál nagyobb tulajdonhányad megszerzésére törekszik és így működik az MRP, akkor voltaképpen a szervezet vált a tulajdonossá, és akkor tetszés szerinti nagyságát használhatja fel az adózás előtti nyereségnek a hiteltörlesztés fedezeteképpen. (11.10) Ugyancsak javasoltam és továbbra is fenntartom azt a javaslatomat, hogy az MRPszervezet kezelésében maradó rés zvények, amelyek némileg a szövetkezeti oszthatatlan alaphoz hasonlóak vagy hasonlóan működnek, hogy ez lehessen 50%nál magasabb is a törvényjavaslat előírásaival szemben, és tulajdonképpen bízzuk rá magunkat az érintettekre, hogy ők határozzák meg, hogy mekkora legyen ez a tulajdonhányad. Az a helyzet ugyanis, hogy bizonyos esetekben az MRP által megszerzett vállalat megvédelmezendő a külső vásárlókkal szemben, kiváltképp azokkal szemben, akik valamilyen romboló szándékkal akarnak a vállalatban nagyobb tu lajdonhányadhoz jutni, illetve akikkel kapcsolatban előre látható, hogy a vállalatot olyan mértékben fogják átalakítani, ami nem érdeke az ott dolgozó részvénytulajdonosoknak. Ebben az esetben eléggé magától értetődő egy magasabb oszthatatlanalapszerű rész vénycsomagnak a szervezet tulajdonában való benntartása. Egy további módosító sorozatom az MRPszervezetben részt vevők és a benne részt vevő tulajdon kockázatvállalásával kapcsolatos. Úgy gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb vagy leglényegesebb része a z általam proponált módosító javaslatoknak. A törvényjavaslat olyan módon engedi tulajdonhoz jutni az MRPszervezet tagjait, hogy előírja ugyan egy bizonyos nagyságú saját erő meglétét az MRPszervezet részére, az ezzel a saját erővel megszerzett tulajdonr ész azonban azonnal átmegy az érintettek tulajdonába, és ezzel mintegy kivonódik az alól a kockázat alól, amiről az előbb beszéltem, mondjuk, például az MRPszervezet fizetésképtelensége esetére. Úgy gondolom, hogy a saját erőt be kellene vagy be kell vonn i a kockáztatott tulajdonrészek közé, és ezért a következő módosítványsorozattal igyekszem összekapcsolni a különböző módon megszerzett tulajdonelemeket, illetve a hozzájuk kapcsolódó kockázati mozzanatokat. Először is, hogy ne csak az MRPszervezet legyen köteles saját erőt produkálni, ami úgy is létrejöhet, hogy egyesek nagyon nagy saját erőt produkálnak, mások pedig egyáltalán nem, ebből az MRPszervezet összes szükséges saját ereje kijöhet; hanem mindenki legyen köteles saját erőt produkálni. Ennek a sa ját erőnek legyen egy felső határa, amelyik megakadályozza, hogy valaki nagy vásárlóerővel azonnal egymaga vásárolja meg az MRPszervezetben lévő tulajdont. Az alsó határát pedig maguk az érdekeltek szabják meg, akik tudni fogják, hogy ezt lehetőleg ne sza bályozzák túlságosan alacsonyra, illetve a saját érdekeiknek megfelelően szabályozzák. Tehát ez az egyik mozzanat.
