Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Határozathozatal az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
2438 Végül Török Ferenc képviselő úr egyik javaslatára irányítanám a figyelmet a 98. pontban. Török Ferenc képviselő úr javasolja, hogy az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész megvásárlásához nyújtott hitel kamata a privatizációs és az eg zisztencia hitel mindenkori kamatfeltételeivel legyen azonos. Az alkotmányügyi bizottság itt rámutat arra, hogy a privatizációs és az egzisztenciahitel kamata ma sem egyforma, következésképpen félreértésekre adhatna okot egy ilyen módosító indítvány támoga tása, ezért azt nem tudtuk támogatni. Köszönöm. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Előzetesen szólásra jelentkezett Tellér Gyula, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ) TELLÉR GYULA (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkás résztulajdonosi programról szóló törvényjavaslat általános vitájában tettem két megállapítást. Az egyik az, hogy a benyújtott törvényjavaslat a munkás résztulajdonosi program általán os, sok célra fölhasználható konstrukciójába részint a privatizációs célok megvalósítása érdekében, részint feltehetőleg bizonyos félelmek következtében fékeket, korlátozásokat épített be. A másik megállapításom az volt, hogy bár ezek a fékek a privatizáci ós cél szolgálatában épültek be a törvényjavaslatba, pontosabban a törvényjavaslat alapjául szolgáló konstrukcióba, nézetem szerint ezek akadályozzák ugyan, vagy korlátozzák a munkás résztulajdonosi program konstrukció alkalmazását, ugyanakkor azonban a pr ivatizációs célt nem, vagy csak korlátozottan szolgálják. Akkor azt javasoltam, hogy ezeket a korlátozásokat oldjuk fel, és ilyen értelemben változtassuk meg a törvényt. Most arról szeretnék beszélni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nevében milyen módo n próbáltam már benyújtott és most benyújtandó kapcsolódó módosító javaslataimmal feloldani ezeket a korlátokat. Röviden megpróbálok végigmenni a legfontosabb pontokon. Az első – ezt is az általános vitában említettem föl – a kezdeményezés lehetősége. Ú gy gondolom, a törvény szövege nem teszi lehetetlenné, vagy nem zárja ki, hogy az érintett felek közül bármelyik kezdeményezze a munkás résztulajdonosi program bevezetését egy vállalatnál. Ennek azonban az explicit kifejezése, nézetem szerint, javítja az e gyéb felek kezdeményező készségének a megnyilvánulását. Egy másik fontos pont, amelyikre Balás István képviselő úr iménti előadásában is utalt, ez az MRPszervezet megalapításának az elhatározásához szükséges dolgozólétszámarány, illetve magának a szerve zetnek a megalapításához szükséges dolgzólétszámarány. (11.00) Itt én ellentétes véleményen vagyok, mint amit például Balás István képviselő úr is kifejtett, és mindenképpen ellentétes véleményen vagyok azzal szemben, mint ami a törvényben van. A törvény ugyanis mind a két helyen 50%nál nagyobb létszámarányt ír elő. Én úgy gondolom, hogy az MRPszervezet létrehozását elhatározó döntés széles dolgozói köröket érint. Itt tehát egy viszonylag magasabb, de semmiképpen sem 50%nál nagyobb arányt el tudok fogad ni. Viszont ami a szervezet megalapítását illeti, itt úgy gondolom, hogy egy jóval kisebb létszámarány megállapítása, illetve megengedése célszerű. Én magam az első javaslatomban 5%ot, illetve legalább 20 főt, a kapcsolódó módosító javaslatomban 10%ot, i lletve legalább 20 főt javasolok. A következő megfontolások alapján. Nézetem szerint a kis létszámú alapító hányad, vagy a kicsiny alapító hányad nem zár ki senkit sem abból, hogy később belépjen az MRPszervezetbe, tehát nem korlátoz senkit. Ha véletlenül ez a kis alapító létszám olyan alapszabályt állapítana meg, amelyik a dolgozóknak egy bizonyos körét kirekeszti a szervezetből, miután nincs másik szervezet létrehozásával szemben tilalom, és legfeljebb csak bizonyos gyakorlati akadályok merülhetnek fel, tehát a kirekesztettek vagy a kimaradók létrehozhatnak másik MRPszervezetet. Tehát az induláskor magasra megállapított létszámhányadnak ilyen funkciója nincsen.
