Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az álllamháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a távközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
2405 minimális nyugdíj 5700 forint, és mégis ilyen alacsony nyugdíjak léteznek. Higgyék el, hogy nem volt szívderítő, amikor azt állapítottam meg, hogy azok, akik elbírálták ezeket a nagyon alacsony nyugdíjakat, azok nagyon is humánusan jártak el ezekben az ügyekben, mert azoknak, akiknek megállapították a nyugdíját, a teljes fizetésüket szabták meg nyugdíjképpen. Tehát ha a teljes fizetésük ennyi volt, nem tehettek mást. Több tízezer ezeknek a nyugdíjasoknak a száma; és én, élv e a lehetőséggel, hogy most mint bizottsági előadó szólhatok a tisztelt Házhoz, szeretném felhívni az önök figyelmét is erre a több tízezer emberre, ezeknek a helyzetére. Én tudom azt, hogy a Társadalombiztosítási Alapból ezt az ügyet nem lehet rendezni, m ert az a többiek rovására történne, de ezt mint szociális kérdést ajánlom az igen tisztelt Országgyűlés figyelmébe, és kérem, hogy mielőbb ebben a kérdésben is döntés születhessen. A szociális bizottság foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és a javaslatunkat majd ide fogjuk terjeszteni a tisztelt Ház elé. Bizottságunk ezt a kérdést is napirenden tartja, és természetesen támogatjuk azt a lehetőséget, óhajtjuk ennek a valóraváltását, amit a Kormány most előterjesztett, kérve, hogy ez a korrekció megvalósulhasson . Én külön kérem szépen a tisztelt Házat arra, hogy lehetőleg minél előbb döntsünk a nyugdíjkorrekció ügyében, azért is, mert szeptember hónapban már esedékes az idei második nyugdíjemelés ügyében is a döntés, és hogy ha ezen a héten képesek lennénk dönten i, akkor júliusban már ezt a korrekciós többletet megkaphatnák azok, akikre tartozik. Tehát még egyszer, hogy félreértés ne legyen, az 1989. január 1je előtti időponttól megállapított saját jogú nyugdíjban részesülőkre terjed ki ez a korrekció, és a mérté ke 3 – 18% között van, de minimum 200 forint. Egységesen 13%os emelésben részülnek az első és második kategóriába tartozó rokkantak, és – ahogy miniszter úr szólt erről – az özvegyi nyugdíjkiegészítésben részesülők is, akik saját jogú nyugdíjjal rendelkezne k. Tisztelt Ház! Segítsük ezt a bátor kormánykezdeményezést a valóra váltáshoz. Ajánlom, hogy vitassa meg a tisztelt Ház, és a szociális bizottság álláspontja szerint döntsön ebben a kérdésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönö m. Szólásra következik Csépe Béla, a költségvetési bizottság előadója. Felszólaló: Csépe Béla, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bi zottság megtárgyalta az egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Azt általános vitára alkalmasnak tartotta, és így ennek alapján támogatja. Az előttem szólók már részleteibe menően ismertették a határozati javaslat l ényegét. Én a bizottság részéről és a magam nevében is két dolgot szeretnék kiemelni, két pozitív dolgot. Az egyik az, hogy ez a nyugdíjemelés igazodik a relatív értékvesztés mértékéhez. Nyilvánvaló an ez ott a legnagyobb, ahol a nyugdíj minél régebbi megállapítású, és az induláskor átlagos, illetve annál magasabb összegű volt. Ebből az elvből következik az, hogy a nyugdíjemelésnek ez a most rövidesen bekövetkező mértéke differenciált az egyes kategór iákban. S ebből következik az, hogy ahol ez a relatív értékvesztés a legnagyobb, ott ennek a nyugdíjemelésnek a mértéke is a legnagyobb, és ez a mérték – ha megnézzük a számítások alapján – meghaladja az idei inflációs várakozási százalékot. Itt a legnagyo bb mértékű emelés 30 – 36%os. Ez hogyha a nyugdíjasok nem is egész körében valósul meg, csak egy szűkebb körben, egyes kategóriákban, akkor is örömmel üdvözöljük és értékeljük, hogy most következik be először egyeseknél egy olyan emelés, amely magasabb mért ékű, mint az inflációs várakozás, illetőleg ilyen értelemben reális értéknövekedést jelent egyes nyugdíjkategóriákban.
