Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁSZTOR GYULA, DR. a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka:
2289 Ez különösen akkor indokolt, amiko r ez a javaslat bizonyos értelemben súlyosítja azoknak a büntetését, akik a hivatallal szembekerülnek. Tehát a hivatal által elkövetett visszaélésekhez érdemben nem nyúl hozzá, ugyanakkor a hivatalt védő tényállásokat súlyosítja. Ez a felfogás szerintünk n em indokolt. A hivatalok, a hatóságok nem azért éltek vissza törvénysértő módon a hatalmukkal, mert kommunisták voltak, hanem azért éltek vissza, mert nem voltak megfelelő törvényi garanciák ennek a megakadályozására. Minden normális demokrácia garanciákat épít be a törvényeibe, hogy hogyan tudja megakadályozni a visszaéléseket. A Watergateügy és más lehallgatási botrányok óta a fejlett demokráciákban is figyelnek erre. A telefonlehallgatás, a levéltitkok kifürkészése nemcsak kommunista rendszereknek volt a gyakorlata, máshol is megkísértettek a hatóságok. Mi szeretnénk, hogy azok, akik ebben – a jövőben – valaha megkísértetnek, azok legyenek azzal tisztában, hogy súlyos szabadságvesztésbüntetéssel fenyegetett bűncselekményt követnek el, amikor telefont va gy levéltitkot fürkésznek ki. Ezért szeretnénk, hogy ha ebben a törvényben ilyen értelmű változásokra is sor kerülne. Két évvel a rendszerváltás után már lerázhatnánk magunkról a régi rendszertől való félelmeinket, ezeket a reflexeket, és bátrabban hozzány úlhatnánk ehhez a területhez. Egyebekben szeretnénk elmondani, hogy a részletes vitában nagyon sok kérdésben is szeretnénk hozzászólni, illetőleg módosító indítványokat előterjeszteni, de úgy ítéljük meg, hogy ezek az általánosabb megjegyzések azok, amik a z általános vitában helyet foghatnak, amelyek az általános vitára tartoznak. Összefoglalva, támogatjuk a szankciórendszernek azokat a változtatásait, amiket ez a javaslat céloz, támogatjuk a bírói büntetéskiszabás bővítésének lehetőségeit, támogatjuk azoka t a különös részi javaslatokat is, amiket bizonyos bűncselekményeknél a súlyosítás, bizonyos bűncselekményeknél az enyhítés irányában tesz ez a javaslat. Vannak elképzeléseink a tényállások eltérő szabályozására, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy önök is t ámogassák azt a két jelentős elképzelésünket, amit ismertettem: az elévülés eltörlését a súlyos, emberélet elleni bűncselekményeknél, illetve a hivatalos személyek súlyosabb büntetését azokban az esetekben, amikor visszaélnek a hivatali hatalmukkal. Bízom benne, hogy ennél a törvénynél konstruktív együttműködés fog kialakulni a két fél között, és ezzel érdemben is tudunk valamit tenni azon negatív jelenségek leküzdéséhez, amelyek az embereket foglalkoztatják, a bűnözés, a személyek, az állampolgárok vagyona , az állampolgárok élete, testi épsége, biztonsága elleni súlyos visszaélések visszaszorítása érdekében, amely közös célja minden parlamenti pártnak. És nagyon örülünk annak, hogy ezzel foglalkozunk és nem mással. És még jobban örülnénk, ha csak ilyen, val óban a Parlament munkájához tartozó kérdésekkel foglalkozhatna a magyar Országgyűlés. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik Pásztor Gyula képviselő úr, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Pásztor Gyula a Füg getlen Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportja nevében PÁSZTOR GYULA, DR. a Független Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, én is ott kell, hogy kezdjem, illetve ott kell bekapcsolódno m a vitába, ahol az előttem felszólalók is kezdték, illetve tettek említést arról, hogy az utóbbi évtizedekben a bűncselekmények száma jelentősen megnőtt, sőt azt lehet mondani, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett. De ezen túlmenően minőségi változás is bekövetkezett, fokozódott az elkövetett bűncselekmények veszélyessége, és csökkent a felderített bűncselekmények száma. A fordulópontot ebben a folyamatban 1989 jelentette. Ettől az évtől kezdve már több a fel nem derített, mint a felderített b űncselekmény. Az előzőeken túl a látens bűncselekmények nagyságrendjét, illetve annak változását illetően csak becslések lehetnek. A felderítetlen bűncselekmények mind magasabb aránya
