Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2281 A személyes adatok védelméről és a közérdekű a datok nyilvánosságáról most tárgyalás alatt álló új jogszabállyal összhangban a törvényjavaslat megteremti a különleges adatok büntetőjogi védelmét is. Az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomásáról hozott nemzetközi egyezménnyel a hatályos büntetőjogi szabályozás nincs teljes összhangban. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy különböző neveken működő kereskedelmi üzletekben, klubokban, szalonokban üzletszerű kéjelgést is folytatnak, vagy ezek a helyek a tevékenységük egészét tekintve bordélyházjelleggel működnek. A nemzetközi egyezményből fakadó kötelezettségeinknek megfelelően ezért szükségessé vált az újraszabályozás s ezáltal az üzletszerű kéjelgéshez kapcsolódó valamennyi magatartásforma szigorú büntetőjogi üldözése. Bevez eti a törvényjavaslat a közveszéllyel fenyegetés bűncselekményének törvényi tényállását is, mert a Büntető Törvénykönyv jelenlegi szabályai csak az esetek egy részében teszik lehetővé azoknak a magukat fel nem fedő személyeknek a büntetőjogi felelősségre v onását, akik különböző közintézményeket fenyegetnek azzal, hogy robbanószerkezetet helyeztek el. Az üzletek működéséről és az egyes szabálysértésekről szóló új módosító rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy a szexuális árunak minősített cikkek terjeszt ése szigorúan szabályozott rendben történjék. E két rendelet szükségessé teszi a Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott közszemérem megsértése tényállásának újraszabályozását, mert a hatályos rendelkezés szerint olyan elkövetési magatartások miatt is bünte tőszankciókat kell alkalmazni, amelyek a már hatályba lépett két rendelet értelmében szabálysértési szankciót vonnak maguk után. Az utóbbi időben Magyarországon is változtak a kábító hatású anyagokkal és szerekkel való visszaélés formái. Nőtt a hazánkon át menő kábítószercsempészet gyakorisága és veszélyessége. Továbbá kialakulóban van a magyar piac ellátására irányuló illegális kábítószerkereskedelem is. A hatályos szabályok az illegális kereskedővel szemben nem elég hatékonyak, a kábítószert csupán fogya sztókkal szemben viszont indokolatlanul szigorúak. A törvényjavaslat ezért szigorítja a kábítószert előállítókkal és forgalmazókkal szembeni jogkövetkezményeket, viszont lehetővé teszi a büntetőjogi útról való elterelést a kisebb súlyú bűncselekményeket el követő fogyasztók tekintetében, ha önkéntes gyógykezelésnek vetik alá magukat. A törvényjavaslat tartalmazza a Büntető Törvénykönyv gazdasági fejezetét szabályozó legfontosabb változásokat, és kiiktatja a tervutasításos rendszerhez kötődő tényállásokat. Ig en fontos rendelkezése, hogy a piacgazdaság viszonyainak meg nem felelő üzérkedés és árdrágítás bűncselekményének tényállásait újraszabályozza. Részben megszünteti a devizabűncselekmény kerettényállási jellegét, és csak a Büntető Törvénykönyvben meghatáro zott devizaszabályszegéseket rendeli büntetni. Közismert, hogy a társadalombiztosítás felé fennálló tízmilliárdos tartozások behajtására tett intézkedések eredménytelenek, még olyan gazdálkodó szervekkel szemben is, amelyek rendelkeznek pénzeszközökkel. A törvényjavaslat ezért a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék be nem fizetését is, meghatározott feltételek mellett, az adócsaláshoz hasonlóan büntetni rendeli. Ugyanilyen indokok alapján a törvényjavaslat új tényállásként iktatja be a munkáltatói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegését. A szerzői jog védelme érdekében több nemzetközi egyezményhez is csatlakoztunk, azonban ennek hathatós büntetőjogi védelmét a mai napig nem oldottuk meg, s e téren tarthatatlan helyzet alakult ki, mer t sem a hazai, sem a külföldi szerzők nem kapnak megfelelő büntetőjogi védelmet. A törvényjavaslat ezért a szerzői jog megsértését bűncselekménnyé nyilvánítja.
