Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2279 Megadom a szót Isépy Tamás igazságügyi miniszt ériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Tessék, államtitkár úr! Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselőtársaim! A demokratikus jogállam kiépítése a büntetőjog felülvizsgálatát is szükségessé teszi. Jogrendszerünk megtisztítása azoktól az intézményektől, amelyek nem feleltek meg a jogállamiság követelményeinek és ellentétesek voltak a ne mzetközi követelményekkel – ez az eljárás már korábban megkezdődött. (11.30) Ezzel az újabb törvényjavaslattal, amit most a tisztelt Országgyűlés elé terjesztek, újabb lépést kívánunk tenni a büntetőjogi szabályozás korszerűsítése terén. Az Alkotmányban me gjelent új intézmények, az Alkotmánybíróság döntése a halálbüntetés eltörléséről, a társadalom értékrendjében bekövetkezett változások, és végül számos új, büntetőjogi üldözést kívánó magatartásforma sajnálatos megjelenése szükségessé teszik a hatályos bün tető törvénykönyv szabályainak részbeni megváltoztatását. A törvényjavaslat rendelkezései azokhoz az elvekhez igazodnak, amelyek alapul szolgálnak a büntetőjog átfogó reformjához. Célul tűztük ki, hogy tovább közelítsünk az igazságos, a tett súlyához igazo dó büntetés elvéhez. Ezt fejezik ki a visszaesőkre vonatkozó új rendelkezések, valamint az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásával kapcsolatban a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja meghatározásának a módja. A törvényjavaslat rende lkezéseiben kifejezésre jut, hogy a személyi szabadság, az emberi méltóság és a becsület kiemelkedő értékek, és hogy a fokozott büntetőjogi oltalmat kell biztosítani a gyermekeknek, a fiatalkorú nemzedékeknek. A törvényjavaslat, követve azt az általánosan elismert tételt, hogy a büntetőjogi beavatkozást ésszerű korlátok között kell tartani, ésszerű korlátok közé kell szorítani, szűkíti azoknak a normasértéseknek a körét, amelyek miatt a felelősségre vonás a büntetőjog területén történik, és nem kívánja a bü ntetőjog eszközeivel üldözni azokat, akik többnyire maguk is áldozatok. Ugyanakkor súlyos büntetéssel fenyegeti azokat az elkövetőket, akik például a prostitúció feltételeit biztosítják, és abból hasznot húznak. Az Alkotmány Magyarország gazdaságát olyan p iacgazdaságként határozza meg, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül. A gazdasági bűncselekmények közeljövőben történő átfogó kodifikációját megelőzően ezért a törvényjavaslat megszünteti a felesleges kötelezettségeket és kö töttségeket, kiiktatja azokat a bűncselekményeket, amelyek a piacgazdaság gátját képezik, egyes tényállásokat pedig újraszabályoz. A törvényjavaslat a társadalmi átalakulás folytán létalapjukat vesztett intézményeket, mint amilyen a kijelölt munkahelyen vé grehajtandó javítónevelő munka és a szigorított javítónevelő munka, megszünteti. Szélesíti viszont a közérdekű munka, a pénzbüntetés, valamint a főbüntetés helyébe lépő mellékbüntetések alkalmazásának a lehetőségét. A vagyonelkobzás szabályait pedig akké nt módosítja, hogy az kizárólag a bűncselekmény útján az elkövetőkhöz került haszon elvonását szolgálja. A felesleges törvényi kötöttségek megszűntetésével a törvényjavaslat mellőzi az enyhítő szakasz kivételességét, szélesíti az önállóan alkalmazható mell ékbüntetések kiszabásának körét, és tágítja a büntetési tételek egy részét. A többszörös és különös visszaesőknél sem teszi kötelezővé a szabadságvesztés kiszabását, ha a bűncselekményt nem kizárólag szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény, és eltörli a sz abadságvesztés alsó határát emelő rendelkezést is. Mindezek a szabályok lehetőséget adnak a bírónak a kellő differenciálásra és mérlegelésre a büntetés kiszabásánál. Igen fontosnak tartjuk a törvényjavaslatnak a mentesítéssel kapcsolatban megfogalmazott új szabályait is, amelyek azt szolgálják, hogy azok, akik a törvényekkel szembehelyezkedtek, ne viseljék értelmetlenül hosszú ideig a büntetett előélet bélyegét.
