Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
2263 privatizációban. Ez a törvénytervezet most itt áll önök előtt. A privatizációs folyamatban, mint minden más állami tevékenységben, érvényesülnie kell az állam Alkotmányban meg határozott környezetvédelmi feladatának. A környezet védelmét számos nemzetközi ajánlás és deklaráció szerint – amelyekhez Magyarország is csatlakozott – a gazdasági fejlődéssel összhangba kell hozni, és csak olyan gazdasági fejlődés fogadható el, amely me llett biztosított a környezet épségének fennmaradása. E követelményeknek a privatizáció viszonyaira alkalmazását szolgálja javaslatom. A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele a hatékony és gyorsított privatizáció szempontjából is kívánatos. A környe zetvédelemből adódó kötelezettségek és felelősség egyértelművé tétele esetén a befektetők bizalma nő, az állami vagyon értékesítése egyszerűbb és gyorsabb lesz. A javaslat ehhez a környezetben okozott károk – főleg a talajszennyezések és azzal összefüggő f elszín alatti vízszennyeződések – feltárásának és az azért való viszonylag korlátozott felelősségnek a meghatározásával járul hozzá. A befektetői és környezetvédelmi érdeket egyaránt szolgálja az állam mögöttes felelősségének világossá tétele. Ilyen felelő sség elvileg eddig is következett a tulajdonosi kötelezettségek elvéből, de világos kimondása nélkül a befektetők, a környezetvédők és a hatóságok egyaránt bizonytalanságban voltak. Nem volt egyértelmű a környezeti felelősségek értékelése a vagyonértékelés ek során, mivel a talajszennyezések feltáratlanok voltak, a lég- és alkalmi vízszennyezések pedig egyáltalán nem jöttek figyelembe. A privatizáció során tapasztalható volt, hogy az állami vagyon kezelői, részben személyes indíttatásból, igyekeztek a környe zeti károkért a felelősséget az államra hagyni oly módon, hogy az állami vagyon egyes olyan elemeit – például ingatlanokat – értékesítették, amelyek környezetvédelmi szempontból is tehermentesek, míg az államnak visszahagyták a felelősséggel terhelt ingatl anokat és törzsvagyont: míg a bevételeket nem a visszahagyott vagyonra, illetve a felelősségek fedezésére fordították. (10.10) A javaslat ezen vállalati tartalékalap képzésével segít. A környezeti terhek felismerése csak a hatóságok bevonásával lehet haték ony. Ugyanakkor a hatékony állami környezetvédelmi tevékenységhez elengedhetetlen a szennyezések azonosítása. A szennyezett helyek feltárása a szennyezők közreműködése nélkül igen költséges és rossz hatásfokú, ezért az átalakulás során célszerű a környezet védelmi felügyelőségeket a lehető legkorábban bekapcsolni a feltárásba. Másrészt az állam sajátos környezetvédelmi feladatának és kötelezettségének érvényesítésére az állami vagyon kezelőinek is meg kell felelni a sajátos környezetvédelmi kötelezettségekne k, amit az átalakulás kapcsán készített tervek szolgálnak. Végül a szennyezésre vonatkozó információk fontossága indokolja, hogy a hatóságnak feltárt szennyezésekért cserébe bizonyos körben amnesztia és más mentesülések érvényesüljenek. A felelősség alóli mentesülést méltányossá teszi, hogy a korábbi gazdaságirányítási körülmények közt a gazdálkodók esetenként rákényszerültek a környezet megengedhetetlen terhelésére. Ezek a mentesülések természetesen nem jelentik a károsultak polgári jogi igényeinek sérelmé t. Törvényjavaslatom tehát a környezetvédelem érdekeinek érvényre juttatásával készült, és segítségével megalapozható Magyarország környezeti állapotának védelme, javítása és a jelenlegi állapot feltárása. Kérem tehát képviselőtársaimat, ha már ilyen nagy számban megjelentek, támogassák javaslatom napirendre tűzését és sürgős tárgyalását. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfogla lása alapján indítványozom az önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal
