Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GÁBOR (független)
2255 E téren nálunk komoly le maradás tapasztalható, ez a hátrány érezhető az egyes területeken, országrészekben is. Bár a távközléspolitikai koncepció erre fölhívja a figyelmet, és elismeri, hogy a fejlesztési program egyik alapvető tézise, hogy a távközlési infrastruktúra általános elmaradottsága, továbbá a fejlesztéshez rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások korlátozottsága miatt ma Magyarországon nincs lehetőség a korábbi rendszerek alkalmazásával a monopolhelyzet fenntartásával egyidejűleg minden irányban gyors fejlesztés végrehajtására. A fejlődés garanciáját a távközlési piac kialakulásában és a szabályozott keretek közötti privatizációban látja elsődlegesen megvalósíthatónak. Tehát, mint képviselőtársaim szájából is elhangzott, a koncepció – és hozzá kapcsolódón a törvé nyjavaslat – a privatizációval kívánja a monopolhelyzetet föloldani, illetve az ebből fakadó hátrányokat megoldani. Csakhogy egyetlen tulajdonosi szerkezetváltás sem garantálja vagy generálja önmagában a fogyasztói érdekek érvényesülését. Ehhez a világ kül önböző országaiban a legeltérőbb struktúrákat és kiegészítő intézkedéseket hozták meg. Még ennek ellenére is számos problémával kellett megküzdeniük. Mindannyiunk előtt ismert, hogy 3 fajta tulajdonosi szolgáltatási szerkezet létezik. Németországban, Franc iaországban, de Olaszországban is főként az állami tulajdon, az állami monopóliumjelleg dominál. Ugyanakkor ennek másik véglete – USA, Anglia vagy Kanada – , ahol szabályozott vállalkozásformában, meghatározott műszaki és együttműködési szabályok szerint ké nytelenek együtt dolgozni a piaci szereplők. A piacról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a kereslet és a kínálat törvényei megfelelően érvényesülnek, és ehhez nagyon fontos, hogy ne csak a tulajdonosok vagy a szolgáltatók érdekei domináljanak, hanem i nkább és elsősorban a fogyasztói szempontok érvényesüljenek. (19.20) A múlt héten az SZDSZes képviselőtársam beszélt erről részletesebben, elsődlegesen a magyarországi elvárásokról. A fogyasztók alapvető érdeke, hogy a lehető legmodernebb, kiváló minőségű készülékekhez viszonylag olcsón jussanak hozzá, a szolgáltató olyan körülményeket biztosítson, amelyek lehetővé teszik a legkülönbözőbb igények kielégítését. Példaként említem meg a Magyarországon még kevésbé ismert hangposta bevezetését; azonkívül a kész ülékek megbízható karbantartását, szervízét, és szükség esetén kompatibilitás kialakítását. Hogy ez megvalósulhasson, rendkívül komoly előfizetői, vagy más szóval fogyasztói érdekközösségre, érdekazonosságra, vagy ilyen szervezet létrehozására van szükség. Amik Magyarországon ma működnek, azok csak részérdekeket és részfogyasztói rétegeket fednek le. Ma Magyarországon számos informatikai érdekirányultság van, amelyeket nehéz egységes fellépésre ösztönözni eltérő é rdekeik miatt. De a fejlődés útja, a kiszolgáltatottság megakadályozásának egyik leghatékonyabb módja csakis a fogyasztói érdekvédelmi egyesület lehet, amelyre, vagy amelynek az ösztönzésére a törvényjavaslat már nem kíván megoldást keresni vagy erre inspi rálni. Az ország helyzetét figyelembe véve nem mellékes a teljesítmény- és a hatékonyságmérésnek a fontossága sem. Ennek hiányát érezzük mind az országos szolgáltatási színvonal terén, mind a fogyasztók szempontjából. Úgy gondolom, hogy a Távközlési Tanács különösen centralizált, kvázi kormányzati vezetéssel kevésbé tud a fogyasztói érdekeknek és elvárásoknak megfelelni. Éppen ezért olyan távközlési tanács létrehozására lenne szükség, amely a kormányzattal legfeljebb informális kapcsolatban áll. A jelenlegi törvényjavaslat azonban e téren főként a kormányzatfüggőségre épít. Úgy gondolom, hogy jelentős elmozdulás lehetne, ha már a törvény úgy határozná meg a Távközlési Tanács személyi összetételét, mint amely egyszerre érvényesíti a tulajdonosi, vállalkozói é s az előfizetői érdekeket. Ezt természetesen alacsonyabb szintű
