Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
226 szükségszerűen a teljesség igénye nélkül kell reagálnom az interpellációra – ami rendkívül nehéz, hiszen végül is erről szavazniuk kell a képviselőknek… (Közbeszólások a bal oldalról: Írásban válaszolt!) …, de lehetőségeimhez képest igyekszem igazodni… ELNÖK (Vörös Vince) : Írásbeli válaszában a miniszter úr ezt már közölte. KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Tehát, mint utaltam rá, a szolidaritási alap finanszírozhatósága a járulékbefizetésekkel 42 milliárd f orintra tehető. Ehhez hozzászámíthatjuk a költségvetés fölvállalt 10%os garanciáját – ilyen összegek mellett várhatóan, amennyiben a munkanélküliek száma a fent jelzett számot drasztikusan nem haladja meg, a szolidaritási alap finanszírozható lesz minden további járulékemelési kötelezettség nélkül. Egyetlen kérdés van már csupán, amivel szeretnék a szóbeli kiegészítés kapcsán foglalkozni, nevezetesen az, hogy mikor és milyen forrásból kívánja a Kormány kialakítani a munkanélküliellátásból kiesők részére a szociális segélyrendszert, illetve hány főre van méretezve ez az ellátás az 1992es évben. Amint mindannyiunk előtt ismeretes, segélyben azok a tartósan munka nélküliek részesülhetnek, akik a munkanélkülisegély, az átmeneti járadék, a munkanélkülijáradé k időtartamát kimerítették, és nem tudnak elhelyezkedni. A segély folyósításának feltétele továbbá – mármint a szociális segély folyósításának – a munkaerőpiaci hálózattal való együttműködés és a személyes álláskeresés, ha úgy tetszik: elhelyezkedni akarás – rossz magyarsággal. A segély összegét tekintve a munkanélküliellátási rendszerben megállapított járadék 80%a, maximum 5 ezer forint, ami további két évig folyósítható a munkanélküliek rendszeréből, alanyi köréből történő kikerülést követően. A segély megállapításáról a család vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével az önkormányzat mérlegelési jogkörben dönt. A tervezett rendszer átmeneti jellegű, hiszen – mint a rövid ismertetőből is kitűnik – elsősorban a szociális törvény felada tát kell, hogy képezze ennek a kérdésnek a szabályozása. Természetesen a szociális törvény elkészültéig az átmeneti időszakban is szabályozni kell – erre irányul a Kormány által most kidolgozott és azt hiszem, éppen a pénteki napon Érdekegyeztető Tanács el é kerülő kormányrendelet, amely e kérdést szabályozni kívánja. Mindezek alapján kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy az írásban elébük került válaszokat elolvasni szíveskedjenek, és ez alapján az interpellációra adott válaszomat fogadják el. Köszönö m szépen. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Viszonválaszra megadom a szót Mádi László képviselőtársamnak: egyetérte a miniszteri válasszal? MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! Megkaptam a minisztériumok vála szát, s bizony, le kell szögeznem, hogy messze nem elégített ki. A Kormány sodródik az árral, és láthatólag nincs felkészülve egy, a kormányzati várakozásnál lényegesen magasabb munkanélküliségi helyzet kezelését illetően. A kormányzat a költségvetési vitá ban flegmán szó nélkül hagyta az elhangzott kritikákat, cinikusan kivonult a passzív ellátások finanszírozásából. A Kupa úr által vezényelt költségvetési szavazásnál még olyan minimális rugalmasságra sem volt hajlandó, hogy az év végi 585 ezer főnek megfel elő 12%os munkanélküliség esetén a költségvetési intézmények járulékainak fedezetét beállítsa a költségvetésbe. Így nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az év első felében jelentkező csődhullám, a szövetkezeti törvény hatása – itt jegyzem meg, hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékese csak az agrárágazatban 100 – 150 ezer munkanélkülivel számol – , és a szeptembertől újra tömegesen
