Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDI LÁSZLÓ, a szociális családvédelmi és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2240 ellátására, hanem akörül, hogy a költségvetési törvény azon kitétele, hogy költségvetési átcsoportosításból tör ténjék ennek a forrásnak a biztosítása, honnan hová történjen ez az átcsoportosítás, pontosabban hogy honnan történjen. Ezért azután a szavazásnál 8:6 arányban szavazta meg a bizottság az általános vitára bocsátását. Mi, a 8 "igen"nel szavazók úgy gondolt uk, hogy módosító javaslatokkal ez a törvény tárgyalható. A 6 ellenzéki véleményt kifejtők pedig most fogják megtenni kisebbségi véleményüket. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Mádi László úr, a kisebbség i vélemény előadója. Felszólaló: Mádi László, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója MÁDI LÁSZLÓ, a szociális családvédelmi és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök úr . Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslat fekszik újra a Ház előtt, amelyik részben rohanó munkánk következtében a mi mulasztásunkból származik. Pontosabban vagy precízebben fogalmazva: a kormányzó többség hibájából származik. Ezt a hibát a költs égvetési szavazás során követtük, követték el akkor, amikor részben kormánypárti, részint, ha jól emlékszem, éppen Kulin Sándor MDFes képviselőtársam, részben pedig ellenzéki, Solt Ottília és Havas Gábor SZDSZes képviselőtársaim javaslatát, módosító indí tványát leszavazták. Ennek következtében úgy indultunk neki az évnek, hogy nem volt költségvetési fedezet a munkanélküli ellátásból kiesők segélyezésének biztosítására. Ezért fordulhatott elő az az eset, hogy hónapokig mind jogszabályi, mind pénzügyi szemp ontból tisztázatlan volt az ügy. Egy pár hónapja a jogszabály már biztosítva van – mint ahogy az államtitkár úr ezt idézte – , de pénz az nincs a becslések szerint legalább 3050 ezer, pesszimista becslések szerint még ennél is több ellátatlan állampolgár s zámára. Most a kormányrendelet már készen van, csak éppen a jogszabály semmit nem ér az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezet nélkül. Itt érkeztünk el a második problémához, nevezetesen, hogy egy ilyen súlyú kérdést nem a Parlamentben tárgyalunk meg, közös en megtalálva a legmegfelelőbb megoldást. Most arra a kérdésre gondolok, amelyet az ellátásból kikerülők pénzügyi ellátására és a konstrukció kialakítására kellett volna megtegyünk. Ezért fordulhatott elő, hogy az Érdekegyeztető Tanács tiltakozását is figy elmen kívül hagyva az ellátási összeg személyenként, a korábbi kormányzati szándéktól is eltérően 5000 forintról mindössze 4000 forintra csökkent. Ezen a ponton, harmadik súlyos érvként, fel kell vetnünk azt a lehetőséget, hogy a most megszavazandó 800 mil lió forint, amelyet erre a célra szánnak, nem lesz elegendő előreláthatólag a felmerülő kiadások biztosítására. Erre a bizottsági ülésen megnyugtató választ nem kaptunk, ám mindenképp bízunk benne, hogy a szociális pénzből többet már nem veszünk el, illetv e a Kormány nem kíván elvenni. Ugyanis – negyedik kifogásként megfogalmazva – nem tudjuk mi, az ellenzék bizottságban ülő képviselői elfogadni azt a módot, hogy korábbi kormányzati és többségi mulasztást követően most ezt a pénzt a szociálpolitikai szakmai programoktól vegyük el. Mi ezt felháborítónak tartjuk, különösen azért, mert ebben a nehéz szociális helyzetben ezt nem szabadna megengedni. Annál is inkább így van ez, mert most a szociális törvény küszöbén óriási igényünk lenne a szociálpolitikai eszköz ök pontos hatásfokának és célzottságának megállapítására, és erre nagyszerű alkalmat adna ezen szociálpolitikai programok felülvizsgálata. Mellesleg jegyzem meg, hogy az itt szereplő 800 milliós tétellel szemben a szociális törvény koncepciójában 3 milliár d szerepel ezen a kiadási címen, s ezt a kérdést most 800 millióval próbáljuk elintézni.
