Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
212 Következik Glattfelder Béla képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Glattfelder Béla (FIDESZ) GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Ú r. Lassan szinte szokássá válik ebben a Házban, hogy Oláh Sándor reflektál néhány ellenzéki felszólalásra, melyre én viszont reakcióval élek. Most is ez történik, de nemcsak hozzá fogok kapcsolódni. Először is volt egy olyan kijelentése, miszerint a mezőga zdaságban tapasztalható némifajta visszatartás is, amelyet én úgy értelmeztem, hogy a jelenlegi szövetkezeti vezetésnek tulajdonít. Gondolom, itt nem arra gondol, hogy ezek a szövetkezeti vezetők szabotálnának, nyilván ilyenfajta ósdi nézetek ma már nem té rhetnek vissza. Egy másik része a felszólalásnak a munkanélküliségre vonatkozott. Én felhívom a figyelmét, hogy az átmeneti törvény hatálybalépése óta már nagyon sokan elvesztették a munkahelyüket a szövetkezeteknél, nyilván nem abból a csoportból, amelyrő l úgy gondoltuk… Szerintem a mezőgazdasági munkanélküliségre sokkal jobban kellene odafigyelni, mint ahogy alaposabban és jobban oda kellene figyelni a mezőgazdasági statisztikára is, amely egyébként – a felszólalásával szemben – lényegesen rosszabb képet mutat, hiszen, már mondtam ebben a Házban, az állattenyésztés majd 20%kal csökkent, és a növénytermesztésnél is jelentős a csökkenés. Más megjegyzés; Cséfalvay Gyulához például, aki említette, hogy milyen módon került sor a szövetkezetek szervezésére. Sze rencsére én akkor nem éltem, de szeretném megjegyezni, hogy én viszont szeretném megélni a szövetkezetek ésszerű átalakítását, és remélem, hogy múltbeli élményekre való hivatkozással nem is sikerül majd ezt megakadályozni. Egy másik még Nagy Varga Dezsőnek , aki arról beszélt, hogy törvényi szintű szabályozásra van szükség feltétlenül. Én azt gondolom, hogy ez helyes szándék, és egyébként mondtam is, hogy a szándék – ami ebben a törvényjavaslatban foglaltatik – dicséretes és tisztelendő, viszont a végrehajtá s módja, annak a kivitelezése olyan alacsony színvonalú, hogy egyszerűen nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa ezeket a szándékokat. Például az alkotmányossági aggályaim között elmondtam, hogy ez a törvény lényegesen nagyobb mértékben korlátozza az alapjogo kat, és ezért alkotmányellenes, mint a Kormány eredeti törvényjavaslata, amelyik – mint mondottam – számunkra elfogadhatóbb lett volna ennél, amelyik például azt javasolta, hogy legalább 50% mértékéig a tagsági éveket kell a vagyonnevesítésnél figyelembe v enni. Mindezeket csak azért mondtam el, mert nem szeretem, ha nem figyelnek eléggé oda a beszédeimre (Zaj.) és ezért azokat félreértelmezik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólá sra kért lehetőséget Szigethy István képviselő úr. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Pelcsinszki Boleszláv felkérésére jogilag szeretném indokolni az általa elmon dottakat Tóth Tihamér reflexiója kapcsán. Nos, lehetséges, hogy az volt a jogalkotói szándék, amiről Tóth Tihamér beszélt, de nem az van beleírva a törvénybe. Az a) b) c) pontokban megjelölt személyek részére, ezek pedig a szövetkezet alkalmazottai, a szöv etkezet volt tagjai, azok örökösei, a mezőgazdasági szövetkezeteknél a rendszeresen munkát végző segítő családtagok, tehát ez a kör, részükre nevesített vagyon együttesen nem haladhatja meg a szövetkezet nevesítésre kerülő teljes vagyonának 10%át a 8. sza kasz (1) bekezdése értelmében. Nost, lehetséges, hogy aki ezt az eredeti szöveget megszövegezte, arra gondolt, hogy ez a szövetkezeti üzletrészre vonatkozik csak, ahol valóban ez a feltétel fennáll, amelyről Tóth Tihamér
