Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 28. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat és az állam vállalkozói vag... - ELNÖK (Vörös Vince): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1897 külföldiek tulajdonába kerül valamilyen magyar állami vállalat, t ulajdon, akkor az feltétlenül káros lesz a magyar gazdaságnak és privatizációnak. (18.50) Merjünk élni ezzel a lehetőséggel és eszközzzel is, és ne előítéletek vezessenek ebben. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A követk ező felszólaló Pál László, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Átadom a szót. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Az a helyzet, hogy nem szeretném plagizálni Eörsi Mátyást, de két szempontból is úgy tűnik, mintha plagizálnám. Én is másodszor szólok hozzá az általános vitában, és én is Balás István hozzászólása kapcsán éreztem úgy, hogy néhány gondolatot muszáj még egyszer kifejtenem, illetve néhány gondolatával vitatkoznom. Ezért rövid leszek. Van még egy okom, hog y hozzászólok: szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat és többek között elnök urat is arra, hogy az első hozzászólásomban egy ügyrendi javaslatot tettem, amelynek az volt a lényege, hogy az általános vita lezárása előtt egy olyan szavazásra kerüljön sor, m iszerint a Parlament ezt a vitát tekintse az általános vita első fordulójának, és kétfordulós tárgyalásban, tehát egy másik általános vitával folytassa majd a privatizációs törvények tárgyalását. Én ezt még nem felejtettem el, hogy ilyen javaslatot tettem, remélem, hogy az elnöklés során sor kerül majd – a lezárás előtt – ennek az ügyrendi javaslatnak a megszavazására is. Tehát Balás István képviselőtársam rendkívül sok érdekes gondolatot mondott el, és hozzáteszem: nagyon sok mindenben egyetértek, örülök, hogy elhangzott, és időközben megismerve a módosító indítványait, némelyiknek a támogatásáról előre bejelentem a készségünket. Nagyon örülök annak, hogy elhangzott a Házban végre, és bejött módosító indítvány formájában az, hogy az állami vagyon egységes n yilvántartására szülessenek meg a megfelelő lépések, hiszen ennek hiányában él az a bizalmatlan légkör az országban, a Parlamentben, a vállalatoknál, amely a privatizáció folyamatát kíséri; hiszen ha volna ilyen nyilvántartásunk, akkor ismernénk a változás okat is, és a változások ismeretében nem vethetnénk egymás szemére semmit. Sajnos, ezek hiányában annál több minden, gyanú, kétely és zavar hangzik el. Ennek ellenére, hogy ezzel egyetértek, én azt hiszem, hogy Balás Istvánnal vitatkoznom kell más kérdések ben. Így például: ő idézett az MDF 1989es programjából – ahol a szerzők, ha jól emlékszem, Szabó Tamás, Szabó Iván és Bod Péter Ákos miniszter, illetve bankelnök urak voltak – , és elmondta, hogy rendkívül keményen bírálták az akkori törvényi szabályozást, amely lehetővé tette azt, hogy vállalati igazgatók – a vállalati vagyon részenkénti eladásával – fedjék el a vállalat működésének veszteségességét, és látszólag nyereséget is ki tudjanak mutatni. Én azt hiszem, hogy nem a vállalati igazgatókról van itt sz ó, és nem szubjektív ügyekről van szó, hanem arról van szó mindenekelőtt, hogy a vállalatok veszteségesek, és a vállalatok veszteségességének a fedezetére nagyon kevés dolog áll rendelkezésre - úgy tűnik, hogy elsősorban, piac hiányában, a vagyon. Ha leáll t volna ez a folyamat 1990. május 2ával vagy május 23ával, én lennék a legboldogabb, de nem leállt, hanem fölgyorsult, és sajnos – annak ellenére, hogy Balás képviselőtársam kritizálta az előző törvényi állapotokat, pontosabban az MDF programja – a törvé nyi állapotok nem változtatták meg a helyzetet. Azt hiszem, nem is változtathatták meg, hiszen nem a jogszabályoktól függ az, hogy vane piaca a vállalatoknak vagy sem, hanem a gazdaságpolitika és a környezet gazdaságpolitikai adottságaitól. Ennek megfelel ően, sajnálatos módon, folytatódott a vállalatok vagyonfelélése, és örültem volna, hogyha a korrektség kedvéért Balás képviselőtársam elmondja, hogy az utóbbi két év folyamataiban sajnos fölgyorsult a vállalatok vagyonvesztése.
