Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 5. kedd, a tavaszi ülésszak 27. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1810 A másik: ha a döntést szociális szempontok is befolyásolják, hogyan kompenzálható a bányabezá rás szociális intézkedéssel? Munkahelyteremtési támogatási rendszerre gondolok itt. Harmadszor: Mi a garancia arra – s ki vállalja ezt a garanciát – , hogy ezt az intézkedést ne a pécsi lakosság, a pécsi önkormányzat fizesse meg? Érdeklődéssel várom miniszt er úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselőtársam az időkeretét erősen túllépte, kérem majd a viszontválasztnál ezt figyelembe venni. Az interpellációra dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter úr válaszol. Dr. Szabó Iván ipari és keresked elmi miniszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Való igaz az, hogy a szénbányászati szerkezetátalakítás nem megy áldozatok nélkül. Az is tény, hogy itt nagyon komplex gondolko dásmódra van szükség, hiszen a Mecseki Szénbányák területén is nem egyetlenegy kérdésről kell döntenünk. Mielőtt a válasz érdemi részét megadnám, azokkal az adatokkal kapcsolatban szeretnék némi korrekciót mondani, amit Getto képviselőtársam mondott, mert a rendelkezésünkre álló adatok némi pontosítással más képet mutatnak, és ha szabad, akkor erre vonatkozóan csak a tényszerűség kedvéért említem meg, hogy az 1991. évi értékesítési költségei a tényadatok szerint, amik rendelkezésre állnak, Pécsett 344 forin t/gigajoule, Komlón pedig 358 forint/gigajoule, így tehát 168 forint/gigajoule veszteség helyett Komlón és 173 Pécsett. A kettő között mindössze 14 forint különbség van, valóban Pécs javára. Azonban ha hozzávesszük, hogy a pécsi szénelőkészítőnek viszont a z önköltsége magasabb, mint a komlói, akkor nyugodt lélekkel állíthatom, hogy a távfűtésre vonatkozóan, ami az érem egyik része, semmilyen befolyással az egyik vagy másik bányából kitermelt szén gazdasági szempontból nincs. A másik kérdés, ami a Kormány fe lé való kötelezettsége volt az Ipari Minisztériumnak: áprilisban elkészült az a kormányelőterjesztés, amely az ön interpellációjában elhangzott valamennyi tanulmányt feldolgozza, a tárcaközi körözés hivatalos határideje lejár 14én ebben a hónapban, azt kö vetően kerül ez a Mecseki Szénbányák kérdésével kapcsolatos előterjesztés a Kormány elé. Előre annyit elárulhatok belőle, hogy két alternatívát tartalmaz. Az egyik a Komlói Bányaüzem megtartása és a pécsi mélyművelésű bánya bezárása. Hozzá kell azonban ten nem, hogy ez az alternatíva is úgy áll fönn, hogy a pécsi mélyművelésű bánya is '95ig így is egy fokozatos csökkentéssel kerül csak bezárásra, tehát nem egy azonnali lépésről van szó, míg a komlói üzem pedig várhatóan a század végéig üzemben maradhat, '98'99ig. A másik alternatíva az, hogy csak a komlói bánya maradjon meg, és a komlói bánya mellett megmarad Pécsett is egy mélyművelésű rész, de az együttes volumen teszi ki azt, ami a Pécsi Hőerőműhöz alapvetően szükséges. Ez is egy megoldási lehetőség. A kettő között fog a Kormány nyilvánvalóan dönteni, azonban ehhez hozzá kell tennem, hogy valóban ez az a pont, ahol – mivel gazdasági lényegbevágó kihatása nincs – , a szociálpolitikai kérdések, foglalkoztatási kérdések hoznak ebben az ügyben döntést. A jele nlegi, mai napon lévő foglalkoztatási helyzet a következőket tükrözi. Komlón a Komlói Bányaüzemben a hozzá tartozó szénelőkészítőben és csatolt üzemrészekben összesen 2536 fő dolgozik, ami azt jelenti, hogy ha a Komlói Bányaüzem bezárása mellett döntenénk, ez a 2536 fő az utcára kerülne. Ezzel szemben Pécsett jelenleg 1150 fő dolgozik, ezekből is 200 fő komlói lakos, és hogyha figyelembe vesszük azt, hogy a termelés egyensúlyban tartásával Komlón átmenetileg felfutás is tervezhető mintegy 300 fő létszámmal, a 200 fő komlói lakos mellett még 100 fő Pécsről is Komlóra átirányulna, a 2536 komlói bányász munkanélkülivel szemben a pécsi mélyművelésű bánya bezárása 850 fő munkanélküliséget eredményezne Pécsett. (15.10)
