Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 26. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
1730 törvény átengedi ezt az egész terüle tet a szakminisztériumnak és a szakhatóságnak, méghozzá egy semmire sem jó, nagy ellenőrző vízfej, ellenőrizni nem képes vízfej mellérendelésével vagy valahol oldalra rendelésével, akik kicsit ezzelazzal foglalkozhatnának, de komoly kontrollt nem tudnának gyakorolni. Ehhez képest én azt mondom, hogy koncepcionálisan és alapstruktúrájában kellene megváltoztatni ezt az intézményrendszert, és külön kellene választani a Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsban megjelenő parlamenti, kormányzati, … és a kormánys zinten belül is több szintet kellene létrehozni, tehát ezeket a különböző tényezőket külön kellene választani, és szerintem egy olyan hierarchiának kellene létrejönni, amikor a startégiai döntéseket egy kormánybizottság, távközlési szakemberekből összeálló és a lobbyérdekeket valamilyen módon becsatornázni tudó kormánybizottság döntené el részben, illetve az igazán stratégiai döntéseket pedig a Kormány elé vinné, és összkormányzati szinten dőlnének el dolgok, nem pedig csak a szaktárca és a szakhatóságok dö ntenének, és természetesen e fölött ott lenne a parlamenti kontroll, amit végig kell gondolnunk, hogy ez hogyan lenne megvalósítható. (17.00) Én azt gondolom, hogy egy lehetséges elképzelés az, hogy az ezzel a területtel foglalkozó parlamenti állandó bizottságok: a gazdasági bizottság, annak a távközlési albizottsága, illetve a műsorszórással való kapcsolat miatt a Parlament kulturális és sajtó albizottsága ellenőriznék ezeket a döntéseket, és a legfontosabb stratégiai döntések tekintetében és a nemze tközi frekvenciafelosztó konferenciákkal kapcsolatos magyar álláspont kialakításakor pedig én országgyűlési határozat formájában, országgyűlési döntés formájában is nagyon is elképzelhetőnek tartanám a parlamenti ellenőrzést a Kormány tevékenysége fölött, és az ilyen módon differenciált döntésszintekkel kialakított kommunikációs politikát és frekvenciagazdálkodási politikát alkalmazná a gyakorlatban a szakminisztérium és alkalmaznák a szakhatóságok. Szerintem ez lenne a megfelelő elkülönítése a döntésszint eknek, és a megfelelő szervezetrendszer és persze valamennyi szinten és valamennyi szakaszában az eljárásnak és a kommunikációs stratégia kialakításának és annak a korrekcióinak, időről időre a technikai fejlődéshez igazításának minden szakaszában kellő ny ilvánosságot kellene biztosítani. Ezért is kellene különválasztani – ahogy mondtam – a most differenciálatlanul egy nagyon tág kormányzati körbe tartozó frekvenciáknak azokat a részeit, amiket tényleg kife jezetten titkosan kell kezelni. Ez tehát, azt hiszem, egy olyan kérdés, amit tényleg át kellene gondolni, és arra kérem a törvényjavaslattal foglalkozó parlamenti képviselőket és a miniszter urat is, hogy ezt a kritikát fontolják meg, mert szerintem a törv ényjavaslat által vázolt intézményrendszer – ami nem is egy komoly intézményrendszer – és a differenciálatlan, összekeveredett döntésszintek nem megfelelőek, és nem alakíthatnak ki egy olyan távközlés- és frekvenciapolitikát, gazdálkodást, ami igazából Ma gyarország érdekeit kellőképpen szolgálhatja. Hadd mondjak ez után a két problémakör után még – már csak röviden – pár szót én is egyrészt a médiatörvénnyel való összehangolás fontosságáról és hiányosságairól, másrészt még egykét apró kérdésről, amik visz ont szintén nagyon jelentősek. A médiatörvénnyel kapcsolatban a részletekre nem akarok kitérni, de mind a frekvenciakijelölési határozat, mind a rádióengedély kiadásánál hasonló problémát találtam a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslatban. A 10. § (2) bekezdése, illetve a 12. § (5) bekezdése, amely a frekvenciakijelölési határozatra és a rádióengedélyre vonatkozik, nem mondja ki kellően garanciálisan azt, hogyha egyszer a RádóTelevízió Hivatal eldönti azt, hogy valaki műsorszolgáltatási engedély t kaphat, akkor a frekvenciahatóság nem mérlegelheti szabadon, hogy annak ade frekvenciát, hiszen éppen ez a hatóság szervezi meg előzetesen azt, hogy milyen frekvenciák vannak, és milyen frekvenciákra fog
