Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 26. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1727 koncessziós tev ékenységként végezhető például a rádiótávközlés, például a cellarádiózás, például a személyhívó rendszerek használata és a többi – országos léptékben természetesen. Na most, ha egy kicsit elmélyedünk ebben a problémakörben, kiderül, hogy az lenne a helyes, ha koncesszióba csak a frekvencia használatát adnánk, az összes többi, a használat módja, az már nem tárgya a koncessziónak. Ez egy ellentmondás a koncessziós törvényben, és szerencse, a Parlamentünk bemutatta azt, hogy kész rugalmasan viszonyulni a törvé nyeinkben elkövetett hibák kijavításához. Én azt hiszem, hogy érdemes lesz a bizottsági vitában elmélyülten foglalkozni a koncessziós törvénynek az idevonatkozó szabályaival, és abban az esetben, ha meg tudunk állapodni, akkor esetleg kezdeményezni e tekin tetben is a koncessziós törvény módosítását. A következő törvénytervezet, amelyikre még szeretnék utalni, és amellyel mindenképpen összhangot kéne teremteni, ez a jelen törvénytervezet 21. § (4) és (5) bekezdésében érintett témakör. Ez a két bekezdés elmon dja, hogy a frekvenciagazdálkodás keretében az információ ellenőrzésére is sor kerülhet, az adások rögzítésére. Most az adás alatt ne nyilvános rádió- és televízióadásokra gondoljanak, tisztelt képviselőtársaim, hanem például rádiótelefonon leadott személy es beszélgetésekre. Én azt hiszem, hogy ezeknek az ellenőrzését, ezeknek a felvételi jogát más törvényben kell szabályozni, feltételezem, hogy majd a nemzetbiztonságról szóló törvény keretében. Az természetes, hogy megfelelő szabályok alkalmazása esetén a lehallgatásokra, a rögzítésekre sor kerülhet, de ez nem lehet egy ilyen eljárási jellegű törvénynek, ráadásul az Alkotmánnyal szemben egy feles megoldású törvénynek a tárgya. Hasonló problémára utal a törvénytervezetnek egy másik pontja is, de azt hiszem, hogy itt is csak terminológiai zavar van, és erre majd áttérnék a következő témacsokorral. Azt írja a törvénytervezet, hogy a rádióforgalmazás ellenőrzése kizárólagos állami feladatkör. Később a meghatározásokban, tehát a melléklet megfelelő pontjá ban azt írja az anyag, tehát ha a 21. pontot önök megnézik, azt írja a tervezet, hogy rádióforgalmazás alá tartozik bármely természetű közlemény továbbítása. Ha egyszer azt mondtuk, hogy bármely természetű közlemény továbbítása tartozik ezen kategória alá, és a másik oldalon azt mondjuk, hogy ez a kategória – mármint a rádióforgalmazás – állami ellenőrzés alá tartozik, ez azt jelenti, hogy minden egyes rádión vagy rádió típusú berendezésen – beleértve a telefont – menő közlemény ellenőrzése az itteni definí ció értelmében állami feladat. Azt hiszem, hogy ez nem volt a szándékában a törvény fogalmazóinak, de sikerült a terminológia pontatlanságai révén ezt bevezetni a tervezetbe. Végül a terminológia egyéb kérdéseire szeretnék még utalni, és úgy érzem, hogy it t nagyon sok tennivaló van. Nagy valószínűséggel kizárólagos képviselői munkával ez el sem végezhető. Itt megfelelő tudományos háttér szükséges ahhoz, hogy a terminológiát még egyszer áttekintsük. Csak néhány példát emelnék ki a meghatározások problémaköré ből, és azért tartom ezt fontosnak, mert utána az eljárások ellentmondásaiba keveredünk, hogyha a meghatározások között nem csinálunk rendet. Van egy terminus technicus: azt mondja, hogy nagyfrekvenciás tartomány. Nagyon sok helyen tartalmazza a törvény ez t a meghatározást. Utána a fogalom magyarázatában azt írja, hogy nagyfrekvenciás tartomány a nagyfrekvenciás spektrum két meghatározott értéke közé eső rész. Ezek után megnéztem, hogy mit jelent az, hogy nagyfrekvenciás spektrum – mert a tartományt azt nem értettem, a spektrumot kéne értenem, mert nem szerepel az anyagban. Gondolom, ez szintén nem volt célja a tisztelt fogalmazónak, de hát így sikerült. Vagy: a rádiószolgálatokat a 26. pont körülbelül 30 tételben definiálja. A 30 tétel többségét én értem, b ár meg kell, hogy mondjam, nem mindent, hiszen a rádiószolgálat első pontja mindjárt úgy szól, hogy rádiótávközlési szolgálat. Ezek után megnézi az ember, hogy mit jelent a rádiótávközlési szolgálat, és kiderül belőle, hogy ugyanazt jelenti, mint amit defi niálni akartak vele. Ez is önmagába
