Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 26. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - NÉMETH BÉLA (a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportja)
1725 polgároknak. Ha a frekvenciagazdálkodás nincs, az üzleti adók hamar betöltik a használható sá vokat, és a nemzeti hálózat tovább nem építhető. Az elmondottakból világos, hogy miért kell gazdálkodni a használható frekvenciákkal, és a beszórt terület nagysága indokolja, hogy miért legalábbis nemzeti szinten. Fennmarad azonban még egy kérdés, mi lehet esetünkben a szabályozás tárgya, és mi képezhet kizárólagos állami tulajdont, ha a nemzetet képviselő állam a szabályozást a tulajdonos jogosítványain keresztül végezhetné célszerűen. Nyilvánvaló, hogy a frekvenciát a maga fizikai valójában még birtokolni sem lehet, nemhogy tulajdonban tartani. Amit tulajdonba vagy birtokba lehet venni, az az adott frekvencia használatához való jog. Ennek középkori analógja a király által osztogatott kiváltság, modern megfelelői olyan megfoghatatlan tulajdonok, mint a szer zői jog. Tisztelt Ház! Szerintem a tulajdon tárgya köznapi fogalmazásban a frekvenciahasználat joga, aminek szabályozott elosztása kiküszöböli egymás zavarását. Középhullámon a hullámok távolra jutnak, ezért nemzeti egyezmények szabályozzá k a frekvenciafelhasználást, és a tartomány gyakorlatilag már megtelt. A frekvenciagazdálkodás szabályozásának vizsgálata során a hazai előzmények vizsgálata nem vezetne messze. A magántulajdonon alapuló rendszerek idején – tehát kb. 1947ig – a használha tó frekvenciákban még nem volt szűkösség. Utána az állam nem a frekvenciák elosztójaként szabta meg a rádióállomások helyét és fenntartóját, hanem egyéb módon és politikai meggondolásból. Az eddigekből nyilvánvaló, hogy a természeti törvények nem teszik le hetővé a kibúvást a szűkösség alól, tehát szabályozni ajánlatos. Ezek után széles nemzetközi összehasonlítás felesleges, mert a fizika törvényei a földön mindenhol azonosak – csak megemlítem két olyan liberális mintaország esetét, mint NagyBritannia és az Egyesült Államok. NagyBritannia széles körű rádióműsorszórására a BBCnek évtizedekig monopóliuma volt. A tévéadásra a 60as években a BBC mellett az üzleti ITV is engedélyt kapott. Az utolsó években a szabályozás kevésbé lett szigorú. Az Egyesült Állam okban az állam nem tarthat fenn hazai műsorszóró hálózatot, kivéve a szükségállapotban beinduló adókat. Az Amerika Hangja rövidhullámú hálózat, és az amerikai vevőkészüléken általában nincs rövidhullám – viszont a frekvenciahasználati jogokat a magánvállal kozóknak szigorúan szabályozott pályázati rendszerben osztja el. Az elosztás módja az eltérő társadalmi viszonyok és az ország egészen más mérete miatt itt most számunkra nem fontos. Tisztelt Ház! A tervezet szövegének részletes véleményezését majd a részl etes vitában, a módosító indítványok kapcsán fejtem ki. Most még csupán két megjegyzést kívánok tenni. A melléklet 19. pontjában a definíció a rádióállomások közé sorolja a rádiócsillagászati szolgálatot is. E helyt valamilyen fogalmi zavar van: rádiócsill agászati szolgálat nincs – a rádiócsillagászat tudományos kutató tevékenység nem szolgáltatás vagy közhasznú hálózat. Továbbá, amit rádiócsillagászatnak hívnak, az túlnyomórészt passzív, azaz csak rádióvétel, ami rádiótávcsövekkel történik. Ilyen tevékenys ég frekvenciát nem használ, ezért analóg a 17. § 1. pontjában kivételként említett műsorvevőkkel. Ilyen tevékenység frekvenciaengedélyhez kötése felesleges, mivel adott frekvencián sugárzást nem kelt, továbbá lehetetlen, mert a rádiócsövek egy része többfé le frekvencián is észlel. Ezért mindezek alapján a rádiócsillagászat törlését javaslom a melléklet 19. pontjából. A melléklet 29. pontjában a szöveg a törvény hatálya alá tartozó frekvenciák alsó határát 3 kiloherzben állapítja meg. E frekvenciához 100 kil ométer hullámhossz tartozik. Ilyen jelekkel rádiótávközlés soha nem folyt – és nem is fog – , mivel ilyen jelek leadásához és vételéhez több tucat kilométeres antenna kellene. Ilyen frekvenciák elosztása felesleges – bár, persze, gyakorlatilag bajt sem okoz . A közhasznú rádióvevők 150 kiloherz alatt nem működnek. A rendelkezésemre álló táblázat a sáv alsó határát 30 kiloherznél adja meg. Valószínűtlen, hogy a 3 és 30 kiloherzes tartomány katonai célokat szolgálhat.
