Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 10. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DÉNES JÁNOS (független)
158 Most ezekben az esetekben, ha a tisztelt Ház elfogadja az előterjesztést, akkor tulajdonképpen legalizálja a hibás szerzést, mert az ávósnak a szerzése az évezredes jogfelfogás szerint hibás szerzésnek bizonyul. Na már most, hogyha ezt a hibás szerzést mi legalizáljuk, akkor egy másik évezredes jogi és erkölcsi normát is megszegünk, nevezetesen, hogy a jogtalanság nem lehet forrása anyagi haszonnak. Hát, elnézést kérek, legyen szabad arra rámutatnom, hogy még a mezopotámiai törvénykezéssel is sz embenáll ez a törvényjavaslat, és ez nem pénzkérdés. Azért nem pénzkérdés, mert elvi kérdés ennek a törvénynek az elfogadása vagy el nem fogadása, mert ha évezredes törvényeket, erkölcsi szabályokat áthágunk, ebben az esetben megszűnik a jogunk arra, hogy mi törvényalkotónak nevezzük magunkat. Sajnos, azért vagyok kénytelen ilyen keserű szavakat használni, mert nem lehet megközelítési mód az, hogy az államnak nincs pénze. Én nagyon jól tudom, hogy az államnak nincs pénze. De miért az ezerszeresen megszenved ettel szemben kerül ez megint előtérbe, hogy az államnak nincs pénze? Miért azzal szemben, aki már egyébként is hihetetlen szenvedéseken ment keresztül a jogosulatlanság következtében? Tehát erkölcsi alapunk nincs effajta megközelítésre. De tulajdonképpen, ha ezt a helyzetet én a mi hatályos Alkotmányunkhoz hasonlítom, akkor rá kell arra mutatnom, hogy ez ütközik a Magyar Köztársaság Alkotmányának 55. § 3. pontjába, 57. § 4. pontjába, de éppúgy ütközik ez az előterjesztett törvényjavaslat az Alkotmánybírósá g 66/1991. számú határozatába, mert hiszen az Alkotmánybíróság külön foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, és mi a törvényjavaslat elbírálásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Alkotmánybíróság döntését. De ha az áldozatok oldaláról vizsgálom meg az előterj esztést, akkor azt kell, hogy mondjam: azért sem lehet elfogadni ezt az előterjesztést, mert az áldozat oldaláról nézve nem lenne érdemes nemes célokért küzdeni, ha a jogtalanság elkövetőjét fogom azzal jutalmazni, hogy a rendezésnél az ő hibás szerzését i s elismerem és utólag legalizálom. Tulajdonképpen rosszabbat teszünk, mint ha nem adunk kártérítést, mert megfosztjuk a lehetőségtől a jogosulatlanságot elszenvedőt, hogy valaha is reménye legyen arra, hogy a jogtalanságot helyre lehessen állítani. Rá kívá nok még mutatni arra, hogy igen fontos érdek fűződik ahhoz is, hogy akkor, amikor ebben a kérdésben döntünk, a tisztelt Ház vegye tekintetbe a következőket. Az előterjesztés 19. §a kifejezetten kimondja: ha a terhelt a bűncselekményt 1989. október 23a el őtt követte el, és őt törvényességi óvás vagy perújítás eredményeként felmentették, a szabadságelvonás és az ehhez kapcsolódó vagyoni sérelem miatt kifizethető kártalanításra e törvényt kell alkalmazni. De kérdezem: hogyan? Hiszen a felmentő ítéletnek a te rmészetes következménye az, hogy a jogtalan elítéltetés vagyoni mellékhatásai is annullálódjanak. Tehát ha egyszer a korábbi felmentés már biztosította a jogosulatlanul elítéltnek azt, hogy visszakapja a tőle jogtalanul elvett vagyont, akkor milyen jogcíme n mondjuk ki mi most, 1992ben, hogy: márpedig annak a rengeteg sérelmet szenvedett elítéltnek nem jár az, ami jár a bolsevik törvény szerint is. Tehát én mindezekre tekintettel kénytelen vagyok azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat a kifejtett okoknál fo gva elfogadhatatlan, a politikailag elítéltek helyzete nem képezheti alku tárgyát. Ha jogosulatlanság történt velük szemben, a jogosulatlanságot helyre kell hozni és nem efelett alkudozni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kis taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Me gadom a szót Dénes János független képviselőnek. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a Kormány által benyújtott, az Igazságügyi Minisztérium szakemberei által megfontoltan átdolgozott és a Pa rlamentnek javasolt törvényjavaslatot tárgyaljuk – amelyet különféle társadalmi szervezetek, a Politikai Foglyok Szövetségétől a '45ös üldözöttek különféle társadalmi szervezeteiig, a Történelmi Igazságtétel
