Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - PÁL LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka:
1556 törvénynek. Ezzel szemben most csinálunk egy törvényt és bízzunk benne, hogy majd belefér minden stratégiai változat. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az a bizonyos koncepció, amelyet ma nem tárgyalunk, azért tartalmaz egy néhány dolgot, amelyikről tudni kell. Tudni kell arról, hogy például az évezred végéig ez a koncepció előirányozza körülbelül 550600 milliárd forint beruházását a távközlés területén Magya rországon. Ez a nagyságrend önmagában egy olyan szám, amiről azt hiszem, hogy felelősen a Parlament nélkül dönteni nem lehet. Ha mi elfogadjuk ezt a jelen távközlési törvényt, ettől kezdve szabad keze van a szereplőknek a piacon, akkor kialakulhat egy olya n helyzet, hogy 600 milliárd forintos számlát hagyunk az elkövetkező évekre – gondolom – az utódainknak. Hozzáteszem, hogy nem ez az egyetlen ilyen számla, hiszen mondjuk az útalapról folynak a tárgyalások, az útalapnál is körülbelül egy 350 milliárd forin tos beruházás érdekében születik meg az a konstrukció, amelyikről tárgyalunk a Parlamentben, bár magát a 350 milliárdos fejlesztést nem fogjuk itt jóváhagyni. Ez a két tétel már együttesen 1000 milliárd forint – és folytathatnám, mert más témák is vannak n apirenden. Tehát nem mindegy, hogy koncepció ismeretében fogadunk el törvényt vagy koncepció ismeretének a hiányában fogadunk el törvényt. Én megértem a Kormánynak azt a szándékát, hogy nagyon taktikusan hagyja, hogy mi törvényről tárgyaljunk, és ő utána o lyan koncepciót fogad el, amilyet kíván, de azt hiszem, hogy ez nem a legjobb megoldás, és talán nem a legjobb együttműködési módszer a Parlamenttel. A következő kérdéskör, amit meg szeretnék említeni, ez szintén alapvető kérdés: mennyire kívánunk piacot, mennyire nem kívánunk piacot, monopóliumot akarunk, vagy hol akarjuk oldani a monopóliumot. Az előttunk fekvő tervezet ebből a szempontból rendkívül érdekes. Úgy tűnik, hogy mindenre lehetőséget ad, megadja azt a lehetőséget is, hogy az elkövetkező években egyedül a MATÁV szerepeljen a magyar távközlési piacon, esetleg egy néhány részterületen, de tényleg nagyon kis részterületen társszereplőkkel, de megadja azt a lehetőséget is, hogy nagyon sok komoly befektető működjön és jelenjen meg a magyar távközlés p iacán. A törvénytervezet mindenre jó. Azt hiszem, ha valaminek a legkisebb közös többszörösét keressük vagy a legnagyobb közös osztóját találjuk meg, akkor nem csináltunk egyértelmű helyzetet a magyar törvényalkotási helyzetben. A legkisebb közös többszörö s azt jelenti, hogy minden belefér, és a legnagyobb közös osztó azt jelenti, hogy ez mindennek megfelel. De egyik sem stratégia, egyik sem politika. Hát egy ilyen törvénytervezet van előttünk. Azt hiszem, nem vagyok egyedül abban – többen látták tegnap a t elevízióban este a vitát, én ezt nem láttam, csak hallottam, hogy mintha ott sem lett volna teljesen egységes az álláspont ebben a tekintetben – , hogy nem tudom eldönteni, hogy fog alakulni, ha ezt a törvényt elfogadjuk, Magyarországon a távközlési befekte tés. Egy biztos: ha a MATÁV egyedül marad a piacon – és erre a törvény lehetőséget nyújt, majd elmondom később, hogy miért – , ebben az esetben a fejlesztés üteme lassúbb lesz, mint amilyet szeretnénk. Talán lassúbb lesz annál is, mint amilyen 1988 és 90 kö zött már volt, hiszen nem az első hároméves távközlési program van kidolgozás alatt, hanem tudomásom szerint legalább a második. Tehát biztos, hogy nem felel meg a magyar társadalom igényeinek az, hogy egy ilyen lassú fejlődést fogadjunk el. Tehát a MATÁV, mint egyetlen szereplő, nem megoldás. Ugyanakkor nem szeretnénk azt, hogyha ezt a piacot elvinné a piaci verseny, elvinnék a további szereplők, és letarolnák a magyar résztvevőket. Bár a törvény elméletileg erre is lehetőséget ad, megpróbálom bebizonyítan i, hogy ez így van; majd erre is visszatérek. Abban az esetben, ha ráengedünk mindenkit a magyar piacra, akkor perceken belül számolhatunk azzal, hogy a nagyon jól profitáló távközlési fejlesztések érdekében komoly befektetők jelennek meg Magyarországon, é s a MATÁV, a magyar tulajdonú vállalat háttérbe fog szorulni. A magyar tulajdon itt többek között azért is nagyon fontos, mert azt tudjuk, hogy a külföldi befektetők ehhez nagyon