Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HATVANI ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
1544 jogszabályi akadályokat hárít el. Ezúton szeretném tisztelt képviselőtársaimmal ismertetni, röviden öszszefoglalóban a gazdasági bizottság vitáján elhangzottakat. A törvényjavaslat szóbeli előterjesztőjének indoklása és kérdésekre adott válasza szerint az alaphálózat kizárólagos állami tulajdona akadályozta volna a külföldi tőke beáramlását. A törvénynek védenie kell a magyar távközlési piacot a sokkal erősebb külföldi versenytársaktól. A törvényjavaslat nem preferálja a magyar ipart, de ez nem is feladata. A bérelt vo nalakon megengedett közszolgáltatás kedvezőtlen helyzetbe hozná a távközlési piac kevésbé vonzó területeit, azaz elsősorban a kistelepüléseket. A Kormány az 1992. januárban elfogadott távközléspolitikai koncepcióját újratárgyalja, és a törvény elfogadása u tán fogja azt kibocsátani. A koncepciókidolgozás keretében még vita folyik afelől, hogy legyene távközlési alap. Vita folyik afelől, hogy a MATÁV privatizációja hogyan történjen. A DUNATEL alternatív javaslatát a Kormány nem tartja jónak, de sok eleme a k ormányrendelet készítésekor majd felhasználható. Nagy vita folyt afelől az előkészítés szakaszában – mondta az előterjesztő – , hogy a távközlést milyen mélységben szabályozza a törvény és milyen mélységben a minisztérium koncessziókibocsátások útján. A biz ottság kormánypárti képviselői szerint a távközlési törvényt a Kormánynak legalább egy éve elő kellett volna terjesztenie. A távközlési törvényt megelőző 5212es számú hatpárti, albizottsági javaslat szorosan kapcsolódik a távközlési törvényhez, befolyásol ja a privatizálást – mint hallottuk az előbb is – és a magyar távközlés fejlesztési lehetőségeit. A magyar távközlés területileg egyenletes, gyors fejlesztéséhez a távközlés fejlesztési és szolgáltatási nyereségének minél nagyobb hányadát a távközlés fejle sztésére kell fordítani, ehhez pedig feltétlenül szükséges a törvényjavaslatban nem szereplő távközlési alap létrehozása. A távközlési alap törvényben való szabályozása és további fontos módosítások érdekében a távközlési albizottság egyeztetve a Kormánnya l dolgozzon ki módosító javaslatokat. A MATÁV privatizációja az Állami Vagyonügynökség programja szerint folyik. Ezzel párhuzamosan a Kormány dolgozik a távközlés szabályozásán, ehhez az Egyesült Államok szenátusának anyagi támogatását is élvezi. A bizottság ellenzéki képviselői szerint a Kormány távközléspolitikai koncepcióinak ismerete, különös tekintettel a MATÁV privatizációjának tervezett módjára és időbeli ütemezésére, nélkülözhetetlen a távközlési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásakor. Az Állami Vagyonügynökség mielőbb ismertesse legalább az illetékes bizottsággal a MATÁVval kapcsolatos privatizációs elképzeléseit. Ez a törvényjavaslat ilyen formában korlátozza a hazai távközlés fejlesztésénél is nélkülözhetetlen versenyhelyzet kialaku lását, így az idegen tőke beáramlását is. A távközlési piac is legyen támadható. A javaslat bizonytalanná teszi a MATÁVon kívüli más, már meglévő vagy most szerveződő hazai távközlő szervezetek helyzetét is. A törvény annak reményében készül, hogy bizonyo s értéknövelt és egyéb szolgáltatások jogáért soksok kül- és belföldi vállalkozó fog versenyezni, ugyanakkor a törvényjavaslat egy sor korlátozást tartalmaz, különösen szigorú korlátokat tartalmaz az alaphálózatra vonatkozóan, és nem tartalmazza még körvo nalakban sem a rákapcsolás szabályait. Hiányzik a javaslatból a külföldön nagy súllyal szereplő, a Kormánytól, illetve tulajdonostól független szabályozó szervezet, hiányzik a fogyasztói érdekvédelem, a tervezet szerint az Országgyűlés nem kap szerepet enn ek a társadalom és gazdaság szempontjából alapvetőnek tekinthető szolgáltatásnak az ellenőrzésében. A tulajdonosi funkciókat és szabályozási funkciókat a minisztériumi koncessziós szabályozás útján egy szervezet, a Kormány gyakorolja. Végül fontos, elsősor ban a kistelepülések és elmaradott térségek érdekében is – az ellenzéki képviselők szerint is – a távközlési alap törvényi szabályozása, továbbá a törvény, pontosabban a
