Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1533 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján indítványozom az önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 205 szavazattal 35 ellenében, 28 tartózkodás mellett az indítványt megszavazta, pontosabban: megkérdezem államtitkáraink szavaz atát. (A megkérdezettek jelzése alapján folytatja.) – Nem, nem. Tehát 205 szavazatal 37 ellenében, 28 tartózkodás mellett szavazta meg az indítványt. Az előterjesztők sürgős tárgyalásbavételt kértek. Most erről fogunk szavazni. Most kérem szavazatukat. (Sz avazás.) Köszönöm. – Az államtitkárok szavazata? (A megkérdezettek jelzése alapján folytatja.) – Nem. Az Országgyűlés 138 szavazattal 101 ellenében, 27 tartózkodás mellett a sürgősséget a tárgyalásra nem mondta ki. Kicsit nagyobb figyelmet kérve a tisztelt Országgyűléstől közlöm, hogy Magyar Bálint, Világosi Gábor, SzentIványi István és Szigethy István képviselőtársaink a Szabad Demokraták Szövetsége részéről önálló indítványt nyújtottak be a nemzetközi jog magyar jogi integrálásáról az 5579es számon. Meg kérdezem, melyikőjük terjeszti elő az indíványt? (Szigethy István jelentkezik.) – Szigethy Istvánt illeti a szó. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyar Bálinttal, Világosi Gábo rral és SzentIványi Istvánnal együtt, 5579es szám alatt a nemzetközi jog magyar jogi integrálásáról szóló törvényjavaslatot terjesztettük a Parlament elé. Ez a törvényjavaslat bizonyos értelemben rendhagyó törvényjavaslat, hiszen hasonló tartalmú javasla tot az elmúlt héten terjesztettünk a Parlament elé SzentIványi Istvánnal együttesen. Mi indokolja azt, hogy némi változtatásokkal ezt a törvényjavaslatot ismételten előterjesztettük? Egyrészt rendkívül lényeges körülmény, hogy a legutóbbi javaslat előterj esztése után a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében, a magyar nemzetközi jogászok jelentős részének közreműködésével, magas szintű tudományos konferencia tárgya volt az általunk megszerkesztett törvényjavaslat. A konferencia észrevételeit tudomásul v ettük, de a konferencia eredménye mindenképpen nagyon pozitív volt számunkra. Mind az Alkotmánnyal való összefüggés tekintetében, mind pedig a törvényjavaslat szakmai színvonala tekintetében komoly ösztönzést kaptunk, hogy ezt a törvényjavaslatot elő kell terjesztenünk, és ehhez ragszkodnunk kell. Éppen ennek megfelelően, kisebb javításokkal, a törvényjavaslatot ismételten előterjesztjük. Ezzel szeretnénk elérni, hogyha a tudományos támogatást ehhez a törvényjavaslathoz megkaptuk, akkor a Parlament dönthess en érdemben ennek az elfogadásáról vagy esetleg annak megfelelő módosításáról. Mi indokolja azt, hogy ezt a törvényjavaslatot mindenképpen a Parlament elé kívánjuk hozni? Ez a kérdés a nemzetközi jog, a nemzetközi szerződések és a magyar belső jog viszonya , a magyar jogállamiság megteremtésének egyik alapvetően fontos kérdése. Jelentősége csak a jogalkotási törvényhez hasonlítható, hiszen amíg a jogalkotási törvény a belső jogszabályok meghozatalának a rendjét, a hatásköröket szabályozza, addig ez a javasla t tulajdonképpen Magyarország és a világ közötti kapcsolat szabályozásának a rendjét kívánja valamilyen formában rögzíteni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az Alkotmánnyal összhangban ilyen törvényünk legyen. Vane jelenleg? Nincs. 1982ben az akkori Magya r Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozott egy törvényerejű rendeletet, amely az akkori viszonyoknak megfelelően, az akkori hatalmi kérdéseket, az akkori politikát erre a kérdésre kivetítve egy jelenleg használhatatlan jogszabályt alkotott. Ebben az időben – e mlékeztetni szeretném a tisztelt képviselőtársaimat – a legfontosabb nemzetközi szerződéseknél
