Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
1460 járjon hátrányokkal, ha valaki a nem állami vagy önkormányzati területről a közalkalmazotti szférába kíván lépni. Ez egyfelől azt feltételezi, hogy a javasolt bérkategorizálási és előmeneteli rendszer felső korlátozás nél kül csak kötelező minimumként jelenjen meg a törvényben, s a tervezettnél nagyobb lehetősége legyen a fenntartóknak a tartósan kiemelkedő munka elismerésére. Másfelől ki kell iktatni a javaslatból azokat az elemeket, amelyek valószínűleg megnehezítik majd a közalkalmazotti területre lépést a nem állami vagy önkormányzati szektorból. Ezek közül néhányat hadd említsek az egyik legtöbb munkavállalót érintő ágazatból, a közoktatás területéről. 1. A törvénynek a hasonló tartalmú, de a közalkalmazotti szférán kív ül végzett munkát, például a magán, alapítványi vagy egyházi iskolában folytatott oktatónevelő tevékenységet nemcsak a bérbesorolásnál, hanem más jogosítványok – felmentési idő, végkielégítés, jubileumi jutalom stb. – területén is figyelembe kell venni. 2. A javaslat felismeri, hogy a közalkalmazotti területen feltétlenül szükséges a meghatározott időre történő alkalmazás, mert például az oktatás területén a szülő nőket helyettesíteni kell. Ez a felismerés azonban nem elég, mert a tervezetben ezek a külön leges, határozott időre szóló alkalmazások – a végkielégítés, a felmondási és felmentési idő területén – egyaránt jogfosztott helyzetben vannak. 3. A tervezet nem számol azzal, hogy a főiskolai végzettségen kívül van felsőfokú iskolai végzettség is, amit p éldául a megszűnt tanító- és óvónőképző felsőfokú intézetek adtak. Jelentős csoportokat érint hátrányosan az, hogy a javaslat az itt szerzett bizonyítványt a bérbesorolásnál nem ismeri el egyenrangúnak a főiskolai végzettséggel. 4. Hátránnyal járhat az is, hogy a javaslat nem mondja ki a munkáltató anyagi hozzájárulási kötelezettségét az intézmény érdekében vállalt képzéshez, illetve továbbképzéshez. Elképzelhető, hogy a közoktatási törvény elfogadása után jelentős pedagóguscsoportok számára ez komoly hátrá nyokat fog jelenteni. 5. Végül: a tervezetben bizonyos területeken, pl. a végkielégítés számításánál jogvesztő időként szerepel a betegség, a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság. Ez az antihumánus szabály elfogadhatatlan számunkra, mert ott, ahol a közalkalmazotti jogviszonyhoz valamilyen juttatás fűződik, jelentős hátrányokkal jár. Ezt sokan észrevették. Az erre vonatkozó módosító indítványok azonban ellentmondásos megítélés alá estek a bizottsági üléseken. Az ilyen jellegű módosító indítványokat, j öjjenek azok bármelyik részéről a Parlamentnek, a szocialista frakció támogatni fogja, és nagyon reméljük, hogy Varga János erre vonatkozó módosító indítványát, annak ellenére, hogy a bizottságok nem támogatták, nem fogja visszavonni. Ha e kérdések újragon dolása nem történik meg, akkor az állami, önkormányzati és a magán, egyházi, alapítványi intézmények közötti átjárhatóság az említett hátrányok miatt könnyen egyirányúvá válik, ami hosszú távon kezelhetetlen kontraszelekciós folyamatokat indíthat el. Ezek eredményeként az állami és önkormányzati fenntartású intézmények nemcsak az anyagi, hanem a személyi feltételek szempontjából is a társadalom szegényintézményeivé válhatnak, ami ellentmond a szociális, kulturális és társadalmi esélyegyenlőség alapelveinek . Végül a harmadik problémakör a közalkalmazotti szféra szabályozásának merev, bürokratikus jellegével függ össze. Úgy tűnik, ez az ára annak a kiszámítható és viszonylagos létbiztonságot adó előmeneteli rendszernek, amit a törvé nytervezet a másik oldalon felkínál. Megítélésünk szerint oldani kell a törvényben ezt a bürokratikus, kiszolgáltatottságot jelentő szabályozást. Ilyen a bérkategorizálási rendszer, a fegyelmi eljárás rendjének vagy az intézményen kívüli munkavállalás kérd ésének a kezelése. A bérkategóriák merevségéről, rugalmatlanságáról és felülről korlátozottságáról szóltam már. A fegyelmi eljárás rendjének tervezett meghatározása a munkavállalók egyoldalú kiszolgáltatottságát
