Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályai módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ)
1443 Köszönöm szépen. Következik Trombitás Zoltán képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Utolsó hozzászóló, kérem, hallgassuk meg. Felszólaló: Trombitás Zoltán (FIDESZ) TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ) Igen rövid leszek. Először Salamon László képviselőtársamnak szeretném azt mondani , aki az előterjesztővel kapcsolatban megfogalmazta, hogy szerencsés lenne, hogyha jelen lenne az előterjesztő, amit én az előzőekben a miniszter úrra és az államtitkár úrra vonatkoztatva szintén megjegyeztem. Azonban ezzel kapcsolatban el kell mondjam azt , hogy elfogadott dolog az ebben a Parlamentben, hogy nem kell a miniszternek előterjesztenie az általa benyújtott törvényjavaslatot, hanem a politikai államtitkár is előterjesztheti ezt. Nálunk sem történt most más; a FIDESZ frakciónak a javaslatát jegyez te Orbán Viktor, amelyet távollétében Áder János, helyettes frakcióvezető terjesztett elő, tehát nem volt előterjesztő nélkül ez a javaslat. A következő. Salamon László képviselőtársam hibájául rótta fel javaslatunknak, hogy bizonyos közjogi méltóságok nem szerepelnek benne. Természetesen kibővíthető ezzel, én azzal egyetértek, hogy legyenek benne ezek a közjogi méltóságok, azonban azt el kell mondanom, hogy az az eredeti alapjavaslat, az a házszabályjavaslat, amit mi módosítani kívánunk, csak a képviselők számára adta meg a lehetőséget arra – a Házszabály ezt mondta ki – , hogy a képviselőknek van joguk napirend előtti felszólalásra. Ezzel kapcsolatban emlékszem is egy esetre, amikor értelmezési vita adódott abból, hogy a belügyminiszter úr napirend előtt sz ólni kívánt, a Házszabály ugyanis csak képviselőknek ad jogot arra, hogy ezt megtegyék, és a belügyminiszter nem képviselő. Tehát kérdésessé vált ezt a helyzet. Tehát mi nem szűkíteni akartuk ezt a kört, hanem kifejezetten leírva látni azt, hogy természete sen a Kormány tagjai szólhassanak napirend előtt. Nem szűkíteni kívánt ez a javaslat. És természetesen kibővíthető a további közjogi méltóságokkal, ezzel egyet lehet érteni. Torgyán József diszkriminációról beszélt, és az előbb is ezt hallhattuk a képvisel ők között. Azt kell mondjam, én úgy ítélem meg, jelenleg is jelentős különbségek vannak az egyes képviselők között, attól függ, milyen posztot töltenek be. Akár elismerjük ezt, akár nem. Mert nem mindegy az, hogy valaki a Ház elnöke és a Ház elnökének mily en jogkörei vannak; nem ugyanolyan jogköre van, mint a helyükön ülő képviselőknek, hiszen a Ház elnökének sok esetben joga van dönteni, hogy megadjae a szót vagy nem adja meg. Nekem például erre nincsen jogom. Ugyanúgy az alelnöknek, ha fönt ül a székben, megvan a joga, a jegyzőnek megvannak a külön jogai. Vagy ha azt nézzük, hogy egy bizottsági elnöknek joga van arra, hogy egy részletes vitában egy csatlakozó módosító indítvány ügyében eldöntse, összehívjae a bizottság ülését vagy nem. És erre csak neki van joga, más képviselőnek nincs erre joga. Ez pedig máris különbségtétel, amivel több jogot élvez egy képviselő azért, mert ő a bizottság elnöke. Ugyanezek a jogok ma már szintén jelen vannak a frakcióvezető esetében is. Egyrészt például – ami itt már szó ba került – módosító indítvány esetében, amenynyiben egyetlenegy bizottság egyharmados támogatását nem kapta meg, akkor a frakcióvezető aláírása mintegy a frakció támogatását demonstrálja, de magának egy frakcióvezetőnek az aláírása elegendő arra, hogy a H áz szavazzon a kérdésben, amire más képviselőnek jelenleg sincsen joga. Tehát a jelenlegi Házszabályban is ez benne van. Valamint – igaz, szokásjogi alapon – a szólás jogában is előnyt élveznek a frakcióvezetők és egy másikban, a képviselők javadalmazásába n is igenis jelentős különbség van az egyes képviselők között. Nem mindegy, hogy valaki képviselő, házelnök, vagy frakcióvezető, mert a frakcióvezető például 120% pluszt kap azért, mert a frakciót vezeti. Tehát igenis elismertük mi is törvényben, kétharmad os törvényben, hogy a képviselők között különbségek vannak. Ezért nem gondolom azt, hogy ez a javaslat valami olyan újfajta diszkriminációt hozna, amely a képviselők között olyan különbségeket tenne, hogy ezt ne tudnánk