Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 10. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - ELNÖK (Szabad György):
142 amely jelenleg a párizsi szerződés, közvetve a trianoni békeszerződés előírásai szerint a két állam határát képezi. Az egyoldalú intézkedések megvalósulása esetén azonban alapvetően megváltozna a határ jellege. Egyrészt elkerülne Magyarország területéről a hajózási útvonal – ez a békeszerződés fogalmi meghatározása – , másrészt a másodpercenkénti 1800 köbméter átlagos vízhozam helyébe a jelenleg i folyammederbe ennek töredéke kerülne. A cseh és szlovák hivatalos közlések ideiglenes megoldásról szólnak, amelyre – úgymond – azért kerülne sor, hogy az 1977. évi államközi szerződés céljai megvalósuljanak. Ha a magyar fél a szerintük járható útra térne , az ideiglenes intézkedést megszüntetnék, és az eredeti szerződésben leírt módon helyeznék üzembe az erőművet. Ezt az érvelést cáfolja, hogy törvényes ellenintézkedésre akkor kerülhet sor, ha a szerződő felek egyike megsértette a szerződés rendelkezéseit; és ez az, amit a csehszlovák fél a magyar magatartásról mond. Amint azonban az előbb már mondtam: a magyar Országgyűlés és a Kormány jogszerűen járt el akkor, amikor felfüggesztette a vízlépcső befejezésére irányuló építkezéseket. A helyzet azonban az, ho gy a csehszlovák félnek még akkor sem lenne joga a Duna elterelésére, ha a magyar fél korábban valóban jogszerűtlenül járt volna el. A nemzetközi kötelező szokásjog értelmében ugyanis nem minden jogsértés ad lehetőséget ellenintézkedésre. Az ellenintézkedé s semmiképpen sem állhat a nemzetközi jog kötelező normájának megsértéséből. A szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásának kötelezettsége – mint utaltam rá – kötelező nemzetközi jogi norma. Végül az ellenintézkedés nem járhat aránytalanul súlyosabb következményekkel, mint a feltételezett jogsértés. Nyilvánvaló, hogy egy közös vállalkozásról szóló szerződés nem teljesítéséhez viszonyítva egy nemzetközi folyó elterelése lényegesen súlyosabb cselekvésnek minősül. Tisztelt Országgyűlés! Tiszte lt Elnök Úr! A Kormány 1992. február 6i ülésén áttekintette a bős – nagymarosi vízlépcsőrendszerről folytatott nemzetközi tárgyalások helyzetét. Úgy ítélte meg, hogy a cseh és szlovák fél utóbbi időben tett egyoldalú és jogsértő lépései, valamint a cseh és szlovák miniszterelnök levelében foglaltak az 1977. évi államközi szerződés megsértését jelentik, és megkérdőjelezik annak hatályát is. Ez a magyar felet az 1977. évi államközi szerződés felmondásának kényszerhelyzetébe hozza. Mikö zben az utolsó lehetőségig remélnünk kell a cseh és szlovák barátaink felelős együttműködését – ezt hangsúlyozni kell – , kényszerhelyzetünkben a szükséges döntést a jövő generációk létfeltételeinek megóvásáért nekünk is vállalnunk kell. E végből kerül sor holnap – mint említettem – a Kormány és a három illetékes bizottság tárgyalására, majd a kormányzati döntés előkészítésére, aminek véleményezését és jóváhagyását a Kormány természetesen az Országgyűléstől kérni fogja. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők ! Elnézést kérek, hogy viszonylag hosszan használtam a szót, de az ügy jelentőségére tekintettel úgy gondolom, ez elkerülhetetlen volt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Az ülés tárgysorozatának elfogadása ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűl és! Mindezek után javaslatot teszek a ma kezdődő ülés tárgysorozatára. 1. Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező javaslat a 3412es szám alapján. 2. Az é letüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló javaslat a 3413as szám alapján.
