Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1409 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Hack Péter és Matyi László képviselőtársaink a Szabad Demokraták Szövetsége részéről önálló indítványt nyújtottak be az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítására 5511es számon . Megkérdezem az előterjesztőket, melyikük kíván szólni. Hack Pétert illeti a szó. Felszólalók: Dr. Hack Péter (SZDSZ) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mielőtt a javaslatunk indokolásába belefognék, röviden reflektáljak a miniszter úr előző szavaira. Ugyanis ezek a szavak egy olyan félreértést tükröztek, amelyek már hosszú ideje húzódnak a napirendre vétel kapcsán. A szabaddemokraták véleménye az, hogy amikor a napirendre vételről döntünk, akkor nem egyegy javaslat érdemé t bíráljuk el. A javaslat érdemének elbírálására, a vitára rendelkezésre állnak például a bizottsági ülések, ahol az általános vitára alkalmasságról folyik a vita és külön döntéshozatal, például az általános vita, ahol magáról a javaslatról döntünk. Ezért mi, szabaddemokraták eddig azt a gyakorlatot követtük, és ezt kívánjuk a jövőben is, hogy függetlenül attól, hogy egyetértünke egy javaslattal vagy sem, a napirendre vételét lehetővé tesszük, és utána az érdemi vitában fejtjük ki az álláspontunkat, esetle g azt az álláspontot, ami eltér a javaslatot tevőétől. És én ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ennek megfontolásával is támogassák Matyi Lászlóval közösen előterjesztett törvényjavaslatunkat, amely az országgyűlési képviselők jogállásáról 199 0ben megalkotott törvény módosítását célozza. Azt szeretnénk elérni, hogy a képviselői összeférhetetlenség szabályait megváltoztassuk, a képviselői összeférhetetlenség szabályait a törvényben eredetileg szabályozottnál szélesebb körre terjesszük ki. 1990ben, amikor az LV. törvényt megalkotta az Országgyűlés, két feltételezésen alapult az összeférhetetlenségi szabályok megállapítása. Az egyik feltételezés az volt, hogy a magyar gazdaságban az állami tulajdon szerepe rövid időn belül radikálisan csökkeni fo g, tehát a képviselői jogállásnak az állami tulajdonú vállalatokban viselt pozícióval való összeférhetetlenségét, a gazdasági összeférhetetlenségnek ezt a speciális esetét és egyébként nem ritkán előforduló esetét nem kívántuk szabályozni, mert úgy gondolt uk, hogy ez nem lesz egy tipikus jelenség, hogy képviselők állami tőkeérdekeltségű gazdálkodó szervezetekben bármiféle tisztséget töltenének be. Hiszen könnyen belátható az, hogyha az állami tulajdonú, állami tőkeérdekeltségű vállalatok tevékenységében vez etői pozícióban országgyűlési képviselő vesz részt, akkor ez egy nagyon súlyos összeférhetetlenségi okot eredményez. Hiszen az állami vállalat ellenőrzését a kormányzat látja el, az a kormányzat, amelynek ellenőrzését a képviselőknek kellene elvégezni. Elé g sajátos az a helyzet, amikor a vállalatot ellenőrző, a Kormányt ellenőrző Országgyűlés tagjai részesei a sor végén levő vállalatoknak, tehát a végső soron ellenőrzöttnek. Ez az összeférhetetlenségi ok nemcsak itt, Magyarországon é s nemcsak most okoz gondokat a törvényhozóknak, és okoz gondokat a gazdaság szereplőinek is, hanem gondokat okozott évtizedeken keresztül a magyar köztársaságnak, illetőleg a magyar királyságnak is, amikor 1901ben szabályozták az összeférhetetlenség esete it, az 1901. évi XXIV. törvényben a miáltalunk javasoltnál sokkal szélesebb körben fogalmazták meg a gazdasági összeférhetetlenség eseteit. Minden olyan esetet összeférhetetlennek minősítettek a képviselői jogállással, amikor a képviselő mint vállalkozó va gy mint üzleti partner gazdasági kapcsolatba került az állammal. Ez egy olyan összeférhetetlenség, amely az érdekviszonyokat a piaci verseny szabályaival ellentétesen elmozdítja. A másik feltételezés, amely 1990ben még élt, az az volt, hogy a képviselők a lapvetően nem hivatásos politikusként látják el a tevékenységüket, és tevékenységük jelentős részét nem a képviselői tevékenység fogja képezni. Ez a feltételezés két héttel ezelőtt, a köztisztviselők
