Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - FODOR ISTVÁN, DR. (független) - ELNÖK (Szabad György): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
1403 Ha a hatalom a néptől elvárja, hogy törvénytisztelő, becsületes, hitben élő közösség legyen, akko r a nép is elvárhatja a hatalomtól, hogy törvénytisztelő, becsületes legyen. A lehetőségek tudománya pedig nem azt jelenti, hogy a politikus hivatalból becstelen legyen. A profi politika pedig nem az, hogy a politikus jogot formál arra, amit az állampolgár nál büntet. Az ilyen társadalom a törvény fölöttiek egypártrendszere, és tudjuk, hová vezet. S most, Pálmák napján nem árt emlékeztetni arra, hogy a farizeusok csak mondják, de nem cselekszik azt, s így mindenre képesek. A rendszerváltás kezdetén mindenkit megilletett egy rövid ideig a nyilvánosság. Később a sajtószabadság csak bizonyos személyekre korlátozódott. A parlamenti eseményeket eleinte szinte teljesen közvetítette a televízió, s a munka a napszak normális ideje szerint zajlott. Volt még Parlamenti Napló is, bár erősen kontraszelektáltan, de azért volt. A parlamenti munka egyre inkább eltolódott az esti, éjszakai órákra, külön előszeretettel ünnepek előtt úgy éjféltájt került sor döntésekre meghatározó kérdésekben. A Parlamenti Napló megszűnt, a köz vetítést áttették a 2es csatornára, az adásidőt csökkentették, mondván: nem érdekli az embereket úgysem a politika, amitől a sorsuk függ. De a házbizottság nem ilyen érdektelen a néppel szemben. Figyelmesen ügyel arra, hogy mely témák kapjanak nyilvánossá got, hogy milyen ügyek kerüljenek nyilvánosság elé. Már ott tartunk, hogy felelőtlennek neveznek minden alternatív véleményt, ami nem a felkentek szájából hangzik el. És nem csodálkozhatunk már azon sem, ha a Napzárta szerkesztősége határozza meg, ajánlja, hogy kik szerepelhetnek, szólalhatnak meg például a függetlenek közül műsorukban. Azokat a kritikákat pedig, amelyek a "Hatpárti Központi Bizottsággal" szemben fogalmazódnak meg, de különösen az új, demokratikus nemzedék részéről, azokat már egyetlen orsz ágos napilap sem közli. Az új nemzedéket kizárták a rendszerváltásból. Az ne tévesszen meg senkit, hogyha a FIDESZ valahol levetíti a Bagaméri című filmet, akkor az a Hét műsorában jelentős belpolitikai eseménynek számít. Ezzel szemben ha egy képviselő pol itikus közel félmillió embert érintő kérdésekről szól a Parlamentben iskola- és ivóvízgondokkal kapcsolatban, azt mind a négy alkalommal kicenzúrázza a Híradó. Nem is csodálkozhatunk ezen, hisz azt látjuk, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség lapjának, a M agyar Ifjúság főszerkesztőségének a fele már ott dolgozik a Híradónál. (Zaj.) Megérdemlik bizonyára ezt a kiemelt státuszt, hisz annak idején az ideológiát havi 1 millió forint deficittel terjesztették. Ennek ellenére továbbra is várom, hogy egyszer nyilvá nosan számot adnak közel ezer település lakóinak arról, hogy miért rekesztik ki koncepciózusan őket a rendszerváltás után is a nyilvánosságból. Parancsra, félelemből vagy önszorgalomból? Ahol pedig sajtószabadság nincs ennyi település számára, ott demokrác iáról nem beszélhetünk. A tisztelt Ház előtt teljesen felháborodott a napokban a FIDESZ egykori tanácsadója, családellenes, népnyúzó adórendszerünk kidolgozója, hogy a Parlamentben politizálni merészelnek, s azon, hogy főleg vele szemben. Az aktuális és sü rgős ügyekben való politizálás egyetlen s egyre szűkített színtere az úgynevezett napirend előtti felszólalás maradt, ami már címében is elhibázott, hiszen a politizálás a parlamenti munka szerves része. A választójogi törvény szerint egyenlő jogokkal rend elkeznek a listás és az egyénileg megválasztott képviselők. Mostanra mégis az a helyzet alakult ki a házbizottság akarata szerint, akik, mondanom sem kell, döntő többségükben listás képviselők, hogy csak a frakcióvezetés engedélyével szólalhat meg rendkívü li, aktuális ügyben a körzetének felelős, alulról jövő kívánalmukhoz igazodó képviselő. Ezt a független képviselők esetében eddig még nem sikerült bevezetni, sőt itt nem is sikerülhet, mert mi, gondolom, azért lettünk függetlenek, mert a nép, a választóink érdekét nem szeretnénk semmilyen pártérdek hátterébe szorítani.
