Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - HORN GYULA (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
1398 tisztelt Ház határozata alapján, a Varsói Szerződés utolsó politikai ülésén beszédben hangsúlyoztam a NATO jelentőségét az európai biztonság fenntartásában, majd a Varsói Szerződés feloszlatásakor Janajev – akkor még szovjet alelnök – megjegyzéseire nyilvánosság előtt válaszoltam arra, hogy a NATO nem cserélendő össze a feloszlatott varsói paktummal. És az első miniszterelnök voltam, aki az ún. szocialista tábor volt tagjai közül elment Brüszszelbe, a NATOközpontba. Ezen az alapon nem javasolom, hogy az Országgyűlés napirendre tűzze ezt a kérdést. Egyetértek azzal, hogy a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani a NATOval. Amikor arra megérik a politikai, a külpolitikai és a biztonságpolitikai helyzet, biztosak lehetnek benne, hogy a Ház elé fogunk állni az akkor legjobbnak tartott javaslattal. Semmi akadályát nem látom annak, hogy a külügyi bizottság elvileg ezt a kérdést megtárgyalja, javasl atot tegyen, de hogy az Országgyűlés határozatot hozzon, amelyben a Kormányt erre felkéri, ezt egyrészt fölöslegesnek tartom, mert a kormányzat a transzatlanti gondolat jegyében folytatja a külpolitikáját. Ez annyira köztudott a NATOtagországok között, ho gy ennek megerősítésére külön nincs szükség. A varsói, a prágai kormánnyal a visegrádi hármas alapján egy ilyen kérdésben feltétlenül ildomos együttesen lépni, ha erre sor kerül. A NATO miniszteri bizottságában egyébként alkalmam volt kifejteni a NATO bizt onsági ernyőjével kapcsolatos elképzelésünket és mindazt, ami jelzi a mi szoros kapcsolódási szándékunkat, azonban mégsem tartanám indokoltnak és szükségesnek, hogy ezt napirendre tűzzük, és utána a Kormányt erre mintegy kötelezze az Országgyűlés. Tartalmi lag az atlanti gondolat hívei vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy a transzatlanti gondolatot ugyanúgy népszerűsítsék, mint az európai egység, az európai integráció gondolatát. Ezt fontosnak tartjuk a Szovjetunió mai utódállamai mellett is, fontosnak tartjuk a z egész térség szempontjából, de nem tartjuk célszerűnek, és nem tartjuk most előrevivő lépésnek azt, hogy erre egy országgyűlési határozat szülessék. Abban a pillanatban, ha ez tartalmában, formájában indokolt, akkor a Ház elé fogunk állni; meg lehetnek g yőződve, hogy az eddigieknek megfelelően is tudatosan és következetesen folytatjuk ezt a politikát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Horn Gyula a Magyar Szocialista Párt részéről kíván szólni. Napirend előtti fels zólaló: Horn Gyula (MSZP) HORN GYULA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Csak egy kérdésem lenne, hogy természetesen, amikor a határozati javaslat napirendre kerül, abban a sorrendben, ahogy ez szokásos, akkor reagálhatok erre, igaz? Mert az nem szokás ebben a Par lamentben, hogy mielőtt szavazunk egy határozati javaslatról, rögtön ellene szólnak. Csak ezért kérdem. (Zaj. – Az elnök csenget.) ELNÖK (Szabad György) : Horn Gyulának természetesen megadtam a szót, hiszen a miniszterelnök úr felszólalásában személy szerin t érintette az ő megnyilatkozását. Ez nem változtat azon, hogy önálló indítványát annak rendje és módja szerint a napirendi javaslatok elhangzása után előterjesztheti. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt, rendkívüli ügyben, képviselőcsoporti javaslatra M agyar Bálintot a Szabad Demokraták Szövetsége részéről illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Vannak olyan, a nemzetet érintő fontos ügyek, amelye kben teljes az egyetértés a kormányzópártok és az ellenzék között, mind a célokat, mind azok elérésének módját, eszközeit, illetve a megvalósításuk módját illetően. Bizonyos ügyekben néha még a szakértőink is közösek. Egyetértünk abban például, hogy Magyar országot mielőbb intézményesen a nyugati világhoz kell kötni, és egyetértünk abban is, hogy azokra a szinte
