Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1368 Köszönöm. Figyelmeztetem képviselőtársamat, a jövőben különböző fórumokhoz intézett interpellációját ne egybe sűrítse, mert így a többieknek a hátrányár a veszi igénybe az időt. (Gyér taps a jobb oldalon, mozgolódás a bal oldalon.) Az interpelláció első részére dr. Balsai István igazságügyminiszter urat kérem fel válaszadásra. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügymi niszter: Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem tényleg ebben a nem mindennapi és nem is biztos, hogy interpellációra tartozó – folyamatos bírósági ügyekről van szó, mint hallottuk – ügyben a rám vonatkozó és a Gergátz miniszter úr megbíz ásából adandó választ elmondani azzal, hogy Györgyi Kálmán úr nyilván a rá vonatkozó kérdésre majd válaszol. Először is szeretném mondani – nyilván nem szükséges bővebben hangsúlyozni – , hogy az ítélkezési munka bármelyik szakaszában is a bírósá gi eljárásnak, nem tartozik az igazságügyminiszter hatáskörébe; nem árt ezt mostanában hangsúlyozni. Ami a szakértőkkel kapcsolatos jogszabályokat illeti, az interpellációban feltett és nekem címzett kérdések úgy tüntetik fel, mintha valaki, akár az elődö m, akár én, nem gondoskodott volna arról, hogy a bíróságok a kijelölt igazságügyi szakértők névsorának birtokában dönthessenek a szakvélemény beszerzéséről. Nos, erről szó sincsen. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy ezekben az ügyekben, mint általában az olyan ügyekben, ahol állandó igazságügyi szakértő nincs, mert az ügyek nem olyan sűrűek és általában nem indokolják az ügyfajták intézményes vagy személyi állandó szakértő névsorba vételét, illetőleg erre vonatkozó szakértési tevékenységét, kijelölt szakér tők vannak. Ebben az ügyben, tehát a mezőgazdasági és állategészségügyi kérdésekben is van kijelölt, mégpedig az egész országra, valamint több megye területére, vagy egyegy megye területére vonatkozóan kijelölt és névsorba foglalt módon a bíróságok rendel kezésére álló szakértői gárda. Természetesen valamennyi ügyben – az ön által említett 180 ügyben is, de esetleg a későbbiekben induló ügyekben is – a bíróságoknak módjuk és lehetőségük van az igazságügyminiszter által összeállított, és a vonatkozó jogszab ályoknak megfelelő, a feltételeknek megfelelt szakértők közül választani. Arra nem tudok választ adni, hogy a konkrét ügyben a jogi eljárás keretein belül a bíró miért Xet vagy Yt jelöli ki, vagy a kijelölt szakértő helyett miért választ eseti szakértőt. Erre is van mód, hiszen a szakértők kirendelése és a szakértők alkalmazása tekintetében a konkrét ügyben eljáró másodfokú bíróság dönthet. Úgyhogy a jegyzék – tehát a kérdésére válaszolva azt mondhatom, hogy – folyamatosan a bíróságok rendelkezésére áll, és a jövőben is a tisztelt bíróságok alkalmazhatják a kijelölt szakértők közül bármelyiket, aki illetékes a megyei vagy fővárosi vagy más területen működő bíróság előtti ügyekben eljárni. Tizenhat kijelölt méhészszakértő van, ezt tudom még mondani. Tehát a z ügyek számától függően is megfelelő szakértői létszám van az ügyek elbírálására. Tehát nem kell semmilyen intézkedést tenni a helyzet megszüntetése érdekében. Ami a Gergátz miniszter úrnak címzett kérdéssel kapcsolatos választ illeti, a következőt szeret ném mondani: a méhészek kártérítése ügyében a földművelésügyi miniszter úr úgy érzi, hogy nem kompetens, hiszen – mint ön is említette – perek vannak folyamatban. A kártérítési ügyeket Magyarországon a bíróságok döntik el. Ha úgy érzik a károsultak, gondol om, hogy a földművelésügyi miniszter, illetőleg a minisztérium is ennek a kártérítésnek az okozója, a károsodásnak az okozója, akkor természetesen mód és lehetőség van a keresetben megjelölni alperesként. Természetesen a Hungaronektár gyártotta és forgalma zta ezt a szert, mint ön is mondta. A MÉMnek annyi szerepe volt, hogy engedélyezték, törzskönyvezték, és az állategészségügyi főosztály végezte az ilyenkor szokásos módon ezt a tevékenységet. Ezen túlmenően a kártérítési felelősség jogalapja, úgy gondolom , ennyi adatból is megállapíthatóan hiányzik.
