Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1366 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 131 "igen" szavazattal 19 ellenében 61 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. Dr. Hatvani Zoltán, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője interpellációt nyújtott be dr. Balsai István igazságügyminiszterhez és dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszterhez, valamint dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyészhez "Elfüstölt milliárdok, avagy mitől döglik a méh?" címmel. Közlöm képviselőtársaimmal, hogy az interpellációra először dr. Balsai István igazságügyminiszter úr, majd Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. F elhívom még képviselőtársaim figyelmét, hogy mindkét választ elfogadásáról különkülön határozunk. Hatvani Zoltán képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Hatvani Zoltán (SZDSZ) – az igazságügyminiszterhez, a legfőbb ügyészhez, valamint a földmű velésügyi miniszterhez – "Elfüstölt milliárdok – avagy mitől döglik a méh?" címmel HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Országgyűlés! Hadd jegyezzem meg, eddig minden esetben kínosan vigyáztam arra, hogy egyetlen más odperccel se lépjem túl az interpellációra előirányzott időt, most azonban kérem nézzék el, három interpellációt fűztem egybe, és ez majdnem 9 perc lesz. Máskor nem fog előfordulni. (Mozgás a teremben.) Tisztelt Igazságügyminiszter Ú r! Tisztelt Földművelésügyi Miniszter Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! 1987ben az ország méhállományának egyharmada, 200 ezer méhcsalád hirtelen elpusztult, körülbelül ugyanennyi legyengült. A közvetlen kár 11,5 milliárd forinton felül lehetett az akkori árakon, a közvetett kár – mezőgazdasági megporzómunka elmaradásai, hiányai – ennek tízszerese körül, azaz 10 – 15 milliárd forint. Ez mai árakon számítva ennek majdnem a duplája. A nagymértékű pusztulás egyértelmű oka: rossz minőségű gyógyszer került a forga lomba, a méhészek ezt használták fel, mint egyedüli engedélyezett és kapható szert. A méheket ugyanis károsítja, pusztítja az ún. varróatka, amely ellen meghatározott módon történő füstöléssel lehet védekezni. A füstölőcsíkokat a Hungaronektár gyártotta. A termelt csíkok közel felét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ingyenesen adta a méhészeknek, a többit úgy vásárolták meg, s azok a korábbi években kiválóan alkalmasak voltak a célra, egészen addig, amíg a gyártás technológiáját engedély nélkül meg nem változtatták. Az újfajta technológia eredményeképpen a kibocsátott csíkok 30%a már gyártáskor minőséghibás volt, majd ennél nagyobb százaléknak még a szavatossági időn belül lebomlott a hatóanyagtartalma. Végeredményében a rossz csíkok az összes gyártott füstölőcsík 80%át tették ki, tehát a gyógyszerekből csak minden ötödik volt hatásos. Így törvényszerűen következett be az országos méretű méhpusztulás. 10 – 12 ezerre tehető azoknak a méhészeknek a száma, akiket súlyos kár ért. Kárrendezés nem tört ént, sem állami, hatósági, sem a hibát elkövető vállalattal történő tárgyalások ellenére sem. Becslés szerint a károsultak mintegy 10%a indított pert különböző bíróságok előtt. Körülbelül 180 per indult, ezek zöme még nem ért véget. A jogerősen befejezett , illetve a rendkívüli jogorvoslat következtében ismét tárgyalási szakba került perekből igen furcsa következtetéseket lehet levonni. A különböző bíróságok teljesen azonos szakmai tényállás mellett különböző, egymással esetenként homlokegyenes ellentétes á lláspontot foglaltak és foglalnak el, országszerte egymással ellentétes ítéletek születtek és születnek a különböző fórumokon és helyeken. A hibás döntések részben magyarázhatóak a szakértelem hiányával, sokkal inkább azonban azzal, hogy az eljáró bíróságo k nem tárták fel a tényeket a szükséges mértékben. Elfogadták az alperesi gyártó vállalat által javasolt, hozzá nem értő eseti szakértők ellenőrizetlen állásfoglalásait, holott a törvény előírása az, hogy igazságügyi szakértőt kell meghallgatni, ha az ügy különleges szakértelmet kíván. Ezen eseti szakértők többsége is érdekelt volt, mert a csíkokat gyártó és a perben alperesként szereplő vállalattal alkalmazotti vagy szerződéses munka, illetve megbízási viszonyban álltak.
