Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 31. kedd, a tavaszi ülésszak 19. napja - Személyi javaslatok - FODOR ISTVÁN, DR. (független) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1262 Mi akkor azt javasoltuk, hogy – ebben az ellenzéki pártok – azt hiszem, ezt senki nem vitatja – meglehetősen konstruktív magatartást fejtettek ki – a két vita tkozó frakció: a 35 tagú, a Házban változatlanul Kisgazdapártnak nevezett, de az ügyrendi és alkotmányügyi bizottság döntése értelmében kisgazdapráti frakciónak nem nevezhető frakció, illetőleg a 10 tagú, a Kisgazdapárt frakciójaként szereplő frakció, amel ynek én személy szerint a politikai nézeteivel egyáltalán nem értek egyet, de jelen pillanatban semmi olyan dokumentumot senki nem terjesztett a Ház elé, amely bizonyítaná, hogy a Torgyán József vezette párt az valójában nem a Független Kisgazdapárt. Minda ddig, amíg ezt be nem bizonyítják, vagy meggyőző bizonyítékkal meg nem döntik azt a feltételezést, hogy Torgyán József a Független Kisgazdapárt elnöke, függetlenül attól, hogy ez nekünk tetszik vagy nem, őt kell a Független Kisgazdapárt elnökének tekinteni , és az ő, illetve a párt vezető testületei által elfogadott frakciót kell a párt frakciójának tekinteni. Még egyszer mondom: függetlenül attól, hogy ez személy szerint nekünk szimpatikuse vagy sem. Ezeknek a problémáknak a további halogatása vagy továbbt olása vezetett odáig, hogy olyan helyzet jött létre, amire Kónya Imre most hivatkozott. De ennek a helyzetnek vannak olyan elemei, amire nem hivatkozott. Nem hivatkozott például arra, hogy nemcsak a két bizottságban bomlott meg az ellenzék és a kormánypárt egymáshoz való viszonya, hanem további négy bizottságban is megbomlott az ellenzék és a kormánypárt viszonya: az önkormányzati, a gazdasági, a szociális, egészségügyi, valamint a környezetvédelmi bizottságban, ahol felülreprezentált a kormánykoalíció és a z ellenzék alulreprezentált, hiszen ezekben a bizottságokban a 35 tagú párton kívüliek frakciója, Pásztor Gyulának a vezetésével felálló frakció, ez a 35 tagú frakció 3 képviselővel rendelkezik, míg a 33 tagú MSZP frakció csak két képviselővel. De felbomlo tt az arány a nemzetbiztonsági bizottságban is, a választási és mandátumvizsgáló bizottságban is és más bizottságokban is, ahol a 35 tagú frakciónak kétszer annyi képviselője van, mint a 33 tagú MSZPfrakciónak. Mi úgy ítéltük meg, hogy ezeknek az ügyeknek a kezelésére többfajta megoldás adódik. Az ad hoc bizottság ülésén Áder János három megoldási lehetőséget is szorgalmazott azon elvek alapján, hogy a Házban célszerű lenne, ha minden képviselőcsoport minden bizottságban képviselve lenne, de elfogadható eg y olyan kompromisszum, hogy minden képviselőcsoport – így a 10ek is – minden állandó bizottságban legyenek képviselve, és ennek fejében a kormánykoalíció kompenzációs javaslatokat tehet. Nagyon sokféle kompromisszumos megoldást vetettünk fel. Ezek a kompr omisszumos megoldások onnan indultak, hogy Ugrin Emese, akinek az eredeti álláspontja az volt, hogy az ő 10 tagú frakciójuk minden bizottsági helyre és minden bizottsági tisztségre igényt tart, ettől az álláspontjától – ami szerintem tarthatatlan álláspont volt – elállt, és ettől az állásponttól annyira állt el, hogy nem azt követeli, ami elvileg nem lenne vitatható, hogy minden bizottságban legyen egy helye a frakciójuknak, hiszen ha kivételes eljárásban tárgyalunk egy ügyet, akkor abban a bizottságban csa k azok a frakciók vannak jelen, amelyiknek van ott képviselője. A 10 tagú képviselőcsoportnak 4 állandó bizottságban és 3 különbizottságban egyáltalán nincsen képviselője. Én személy szerint el tudnám azt fogadni, hogy majd az új Házszabályban nagyobb léts zámú legyen a frakció alakításának minimális létszáma mint 10 fő, de mindaddig, amíg 10 fő a minimális létszám, addig nem tehetünk úgy, hogy nem veszünk tudomást arról, hogy létezik egy frakció, amelynek jogai vannak, és amelyet mint frakciót illetnek meg a frakció jogai. Ugrin Emesének a javaslata szerintem rendkívül nagyvonalú volt. Azt mondta, az volt az ő javaslata, hogy a 10 tagú képviselőcsoport visszavonja azokat a képviselőit, felkéri, hogy mondjanak le, akik többletként vannak jelen az alkotmányügy i bizottság, illetőleg az emberi jogi bizottság ülésein, ezért cserében azt várja, hogy a 35 tagú képviselőcsoport is két bizottságból vonja vissza többletképviselőit, tehát a négy olyan bizottságból, ahol többletképviselője van, kettőben vonja vissza. Ez a kettő, ha jól emlékszem, az önkormányzati és a szociális és egészségügyi bizottság volt. Kompromisszumként szóba került, hogy a gazdasági bizottságban még egy fővel a 10 tagú képviselőcsoport megjelenhetett volna.
