Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 30. hétfő, a tavaszi ülésszak 18. napja - Bejelentés: Juhász Péter jegyző - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-től 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat ... - ZSUPOS LAJOS, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1176 Számos módosító javaslatot nyújtottak be, ezeket a gazdasági, a költségvetési, az emberi jogi és az alkotmányügyi bizottság együttes jelentésben értékelte 5398as számon. Kérdezem a költségvetési, a gazdasági, alkotmányügyi, emberi jogi bizottság képviselőit, az írásban már benyújtott jelentésen túlmenően valamelyik bizottság kíváne külön előadót állítani. Ha igen, kérem jelentkezzenek! (Zsupos Lajos jelentkezik.) Zsupos Lajos képvis elő úr, a gazdasági bizottság előadója kér szót. Megadom a szót. Felszólaló: Zsupos Lajos, a gazdasági bizottság előadója ZSUPOS LAJOS, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szóban forgó törvényjavaslatot a gazdasági bizottság megtárgyalta, összesen 17 módosító indítvány érkezett hozzá. Azt szeretném jelezni, hogy a 17 módosító indítványból 14et tudott megtárgyalni a gazdasági bizottság, három módosító indítvány később érkezett, aminek a tárgyalására a héten kerül sor. Úgyhogy kérném elnök urat, hogy engedje meg, hogy a következő alkalommal mondjam el a gazdasági bizottság szóbeli jelentését, minthogy ezt a három módosító indítványt meg kell tárgyalni. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem önöket, a vitában kívá ne valaki felszólalni. (Dr. Wekler Ferenc jelentkezik.) Megadom a szót Wekler Ferenc képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 5326os számon nyújtottam be módosító javaslatot a más odik kárpótlási törvényhez kapcsolódóan. A mai sajtóból értesülhettünk róla, hogy elkezdődött a kárpótlási jegyek kiosztása. Már az első kárpótlási törvény vitájában szóvá tettem, hogy véleményem szerint az Országgyűlés nem jól fogott a kárpótlás kérdéséhe z. Személyes véleményem az, hogy a kárpótlás ügye sem halad úgy, ahogy azt elvárhattuk volna, idestova két éve húzódik ez az ügy, és még mindig a múltba nézünk, ahelyett, hogy a jelen problémáival foglalkoznánk. Az akkori felszólalásomban szóvá tettem, hog y a kárpótlandók sorrendjével sem értek egyet. Nem értek egyet azzal, hogy előbb kárpótoljuk azokat, akiktől később vették el a tulajdonukat, mint azokat, akikkel ez a sérelem korábban történt meg. Én elsősorban a magyarországi németekről szeretnék a módos ító indítványom kapcsán beszélni, azokról, akiket a II. világháborút követően kollektíven felelősségre vontak azért, mert német anyanyelvűek voltak, és ennek a kollektív felelősségrevonásnak az országból való kitelepítés, kényszermunka és a tulajdonuktól v aló megfosztás volt az eredménye. Korábbi felszólalásokban, például Freund Tamás felszólalásában részletesen ismertette az általános vita folyamán ennek következményeit. Én ezúttal a kárpótlással kapcsolatos hátrányokról szeretnék beszélni a módosító indít ványom kapcsán. Ismert önök előtt az, hogy a magyarországi németektől elvett földtulajdonokat, házingatlanokat Csehszlovákiából, Romániából, illetve Jugoszláviából áttelepített, lakosságcsere útján betelepített vagy menekülő állampolgárok között osztották szét, illetve belső telepítések is zajlottak, magyarországi föld nélküliek kapták meg a magyarországi németek ingatlanait, földjeit, házait. Így nyilvánvalóan ők voltak azok, akik a termelőszövetkezetek alakítása, kényszeralakítása időszakában a németektől elvett földeket a termelőszövetkezetekbe bevitték, és nyilvánvalóan ők azok, akiket az első kárpótlási törvény értelmében a kárpótlandók listájára először vettek fel, és ők azok, akik most ezekért a javakért kárpótlási jegyekben részesülnek, és ők lesznek azok, akik a kárpótlási jegyeiket a földlicitálások kapcsán először válthatják esetlegesen termőföldre. És ez az a pont, ami a magyarországi németeket most nagyon nyugtalanítja és elkeseríti. Elkeseríti azért, mert úgy vélik, hogy nemcsak a háború után sz envedtek jogtalan sérelmeket, hanem a magyar Országgyűlés most
