Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A társadalmi szervezetek, nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, valamint az egyházak költségvetési támogatására szolgáló pénzeszközök elosztásának bizottsági előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁTAY ZOLTÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOÓS KÁROLY ATTILA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke:
117 döntésre jutott, hogy: jó, ez lesz a mi javaslatunk, ebben a stádiumban, de még mielőtt az Ors zággyűlés napirendre vette volna a kérdést – bizottságok véleményt nyilvánítanak, kérdezem én, hogy ez kit, mire köt és kit, mire kötelez, vagyis továbbvive a kérdést, mi jelentősége lesz akkor ezeknek a véleményeknek. Mert ebből a javaslatból nem derül az ki, hogy mondjuk a bizottság, az a bizottság, amelyik ennek az előterjesztésére fel van híva, köteles ezt a véleményt figyelembe venni. Ebből csak az következik, hogy a bizottság hoz egy véleményt, le kell tenni. Hogy aztán ennek a véleménynek mi a sorsa, azt semmi nem szabja meg, semmi nem határozza meg. Nem érzem a súlyát így ennek az előzetes véleményezésnek. Más a helyzet, hogyha már az Országgyűlés napirendre vette, és kiadják a bizottságnak, mert akkor már elő tud például módosító javaslatot terjeszteni, nemcsak egy véleményt mondani, amit, ha akarnak az egyes képviselők, értékelnek, ha nem akarnak, nem, hanem szavazási kényszerhelyzetet tud előidézni. Tehát én egy minőségi küszöböt érzek ott, hogy akkor adnake ki valamit egy bizo ttság részére véleményezni, amikor már napirenden van, mert akkor már annak a bizottságnak a Házszabályban biztosított teljes eszköztára rendelkezésre áll – gondolok itt a módosító javaslatok előterjesztésére – , vagy pusztán előzetesen mondhat valamit, ami vel én elismerem, hogy elő lehet segíteni a munkát. Én ezt nem vitatom, de mégsem érzem olyan alkotmányos súlyúnak, hogy bármiben is tulajdonképpen befolyásolja a kérdést. És ebből az aspektusból is azt tudom mondani, hogy ilyen vélemények nyilvánítására m inden törvényi vagy országgyűlési határozat felhatalmazása nélkül is lehetőség van. Most ha én egy mondatban meg akarnám fogalmazni a felvetésemet, akkor úgy fogalmaznék, hogy az szorul talán itt véleményezésre az alkotmányügyi bizottság szempontjából, hog y mi a jogi jelentősége ennek a felhatalmazásnak, amit akár a környezetvédelmi bizottság, akár a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság részére a két javaslat biztosítani akar. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Tehát az érvek elhang zottak pro és kontra. A költségvetési bizottság megtárgyalta a módosító javaslatokat. Én azt hiszem, hogy most már eljött az ideje, hogy a Parlament döntsön ezekben a kérdésekben. Kátay Zoltán! KÁTAY ZOLTÁN, DR. (MDF) Elnök Úr! Egyetlenegy szó erejéig: én a magam részéről elfogadom azt a szövegpontosítást, ami helyesebb magyarsággal elnök úr szájából elhangzott, és jobban fejezi ki, amit kívántunk. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, itt egy fordított sorrendről van szó csupán, szósorrendről. Tisztelt Országgyűlé s! Soós Károly Attila elnök úr kér szót. Felszólaló: Soós Károly Attila, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke SOÓS KÁROLY ATTILA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én csak arra szeretnék itt rámut atni röviden, hogy Kátay Zoltánnak a hozzászólása bizonyos fokig félreértésen alapul, ugyanis – most tekintet nélkül arra, hogy itt van egy tisztán nyelvtani célú szövegpontosítás – ez a szöveg nem azt mondja, hogy a bizottságnak a javaslatát konszenzusban kell kialakítania a másik bizottságokkal. Ez azt mondja, hogy a bizottság, mielőtt a határozati javaslatát beterjesztené, tehát értelmezem én: a végleges határozati javaslatát, amit be fog terjeszteni. Itt mást a szöveg nem mond. Nem mondja azt, hogy után a módosítania kell neki azt a javaslatát, csak azt mondja, hogy azt a határozati javaslatát véleményeztetnie kell másik bizottságokkal. A szöveg ezt mondja. Következésképp szerintem nekem igazam volt, amikor azt mondtam, hogy ez érdemileg ugyanaz, amit a H ázszabály is előír. Ugyanis abban az esetben, hogyha ez az előírás nincs, akkor csak annyi a különbség, hogy nem a Parlamentnek való benyújtás előtt, hanem a Parlamentnek való benyújtás után véleményezi a másik bizottság, mert erre a célra kiadja neki az e lnök úr.
