Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 30. hétfő, a tavaszi ülésszak 18. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat határozathozatalának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1160 A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat határozathozatalának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Kodifikációs okok miatt nem kerülhetett sor a múlt héten a munka törvénykönyvének végszavazására. A hatáskö rrel rendelkező alkotmányügyi bizottság az ellentmondás kiküszöbölésére módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket az 5394es számú kiegészítő jelentés tartalmaz. Megkérdezem Salamon Lászlót, a bizottság elnökét: kívánjae a jelentést szóban kiegészíteni ? SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Nem. ELNÖK (Szabad György) : Nem kívánja. Köszönöm szépen. Az Országgyűlés a javaslatokról vita nélkül dönt, majd az egész törvényjavaslatról szavaz. Pál László, Mag yar Szocialista Párt, ügyrendi kérdésben szót kért. Tessék. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Az a helyzet, hogy az alkotmányügyi bizottságnak az előttünk fekvő kiegészítő jelentésével kapcsolatb an nekem ügyrendi gondom van. A legutóbbi ülésünkön, múlt kedden este Salamon László elnök úr szóvá tette azt, hogy kodifikációs gondok vannak a végszavazás előtt álló munka törvénykönyve tervezetében, és ezek a kodifikációs gondok jöttek volna vissza a je lentésben. Azonban én úgy látom, hogy a jelentés tartalmi kérdéseket javasol megváltoztatni, tehát nem a kodifikációs összeegyeztetésre került sor. Példaképpen elmondanám, hogy a 2. pontban szereplő kérdés, amelyik az 520. módosítási indítványra, azon belü l a 191. § (3) bekezdésére vonatkozik, a Parlament előtt szavazásra került, a Parlament megszavazta, hogy ez a javaslat ne kerüljön be törvénybe. Ezek után kodifikációs hiba csak abban van, hogy a visszahivatkozás erre a paragrafusra nem volt pontos. A vis szahivatkozás ugyanis a 193. §ban az eredeti szöveg szerint is az (1) és a (2) bekezdésére hivatkozik a 191. §nak. A (3) bekezdés, amire szintén hivatkozott az 193. §, később nem került be a szavazás során a törvénytervezetbe. Én azt hiszem, az alkotmány ügyi bizottság akkor járt volna el helyesen, ha csak ezt az egy változatot terjeszti a Parlament elé, hogy az itt d) alatt szereplő megoldásnak megfelelően csak az (1) és (2) bekezdésre kerüljön hivatkozás. A második kérdésben, amiről szintén szót ejtett S alamon László elnök úr az elmúlt ülésen, mármint hogy a 65. § (2) bekezdésének új b) pontja maradjon el, ez is egy furcsa ügy. Lehet találni nagyon közvetett indokokat arra, hogy miért maradjon el ez a pont. Én személy szerint nem is értenék egyet azzal, h ogy bennmaradjon a pont, de ez egy tartalmi kérdés. Az ellentmondás, amelyet az alkotmányügyi bizottság talált – legalábbis az én ismereteim és híreim szerint – , miszerint a rendkívüli felmondás háromnapos időtartammal történhet, és 15 napos joga van az üz emi tanácsnak a hozzászólásra; ez, én úgy érzem, hogy mesterkélten lett előkotorva. Talán csak annyi történt ennek az ügynek a szavazása során, hogy a miniszter úrral szemben a Parlament elfogadta, miniszter úr nemet mondott, a Parlament pedig elfogadta az adott pontot. Tehát én nem alkotmányjoginak látom a problémát, és különösen nem a javasolt megoldást.
