Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 30. hétfő, a tavaszi ülésszak 18. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
1156 A szabadságharc alatt, 1956. október 30án bátor katonáink kiszabadították a fogságából és Buda pestre hozták. November 4én éppen itt, a Parlamentben tartózkodott, amikor a szovjet páncélosok és kádárista pribékjeik körülvették ezt a házat, a kormány tagjai után ő is elmenekült, kilépett az épületből. Szerencsére egy Nagy Kálmán nevű fiatal tiszt fe lismerve a hercegprímást, és annak az életveszélyes helyzetét, átvezetve a szovjet páncélosok kordonán, az Egyesült Államok nagykövetségére kísérte, ahol politikai menedékjogot kapott. Ott élt egészen 1971ig, amikor Kádárék az ENSZ és a világ közvéleményé nek a nyomására végre kiengedték az országból. Emigrációja alatt bejárta az egész nyugati világot. Hirdette a magyar nemzet igazát és a kommunizmus szörnyű bűneit. Tette ezt 1975. május 6án Bécsben bekövetkezett haláláig. Kívánsága szerint a soksok magya r emléket őrző mariazelli kegytemplomba temették el ideiglenesen. Addig – így szólt a végrendelete – , míg Magyarország felszabadul az idegen megszállás alól és a kommunista rendszer végleg megbukik. Ez a kívánsága a múlt év májusában teljesült. Diadalmenet ben hoztuk haza Mariazellből és helyeztük örök nyugalomra a magyar főpapok és prímások nyughelyén, az esztergomi bazilika kriptájában. A magyar Országgyűlésből népes küldöttséggel vettünk részt mind a mariazelli szertartáson, a hazaszállításon és az eszter gomi temetésen. Mindszenty József hercegprímás a magyar Parlament épületében tartózkodott a gyászos november 4én. Innen kilépve kezdte meg hosszú emigrációját. Most, születésének 100. évfordulóján méltó módon úgy tudunk megemlékezni nemzetünk e nagy fiáró l, ha itt, a Parlament épületében egy emléktáblát helyezünk el, megörökítve rajta egy domborművel a hercegprímás úr arcmását. Szükséges ez azért is, hogy a mindenkori képviselők, az Országgyűlés külföldi és magyar látogatói, vendégei leróhassák kegyeletüke t a nemzet sokat szenvedett nagy fiának, Mindszenty hercegprímásnak az emléke előtt. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Szabó Lajos kisgazda képviselő, aki ugyancsak napirend előtt rendkívüli ügyben kért szót. Napirend előtti felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy minősíthetetlen esemény kapcsán kértem szót, mely olyan jelenséget takar, ami egyre gyakrabban üti fel a fejét, és amire fel kell figyelni mindazoknak, akik hisznek a vértelen forradalomban, és meg akarják őrizni az alkotmányos rendet. Tegnap hívatlan vendége volt szülővárosomnak, legalábbis nem a kisgaz dák hívták Hódmezővásárhelyre. Na, nem olyan város ez, amelynek becsületes népe ne lenne híres vendégszeretetéről, ha az a vendég oda jószándékkal jön. A hívatlan vendég nyomán 5 – 600 körüli csápoló had sereglett össze szerte az országból, hogy istenként él tesse vezérét és élvezze az általa produkált showműsort. Jelen volt még körülbelül 200 vásárhelyi lakos, kiket nem az egyetértés, csupán a kíváncsiság és az ellendemonstráció vitt oda, és velem együtt 3 országgyűlési képviselő. A szónokok frázisai, a szoc iális demagógia, a felelőtlen, teljesen üres és megvalósíthatatlan ígéretek a városombelieket nem hatották meg, még a tajvani 70 milliárd dollár sem, ami állítólag azért jönne éppen oda Hódmezővásárhelyre, hogy csupán jótéteményként megvegye a szegény magy ar parasztok teheneinek tejét és a magyar tyúkok tojását. Sokkal inkább keltett felháborodást az országból összesereglett csápolók viselkedése és a szónokok. Magam két képviselőtársammal a hátsó sorokban húzódtam meg. (Derültség.) A sokszor elsütött poénok nem nagyon zavartak, hisz ezeket már kívülről ismerem. Nem mondom, hogy közömbös maradtam, amikor felvidéki akcentussal piszkos kommunista csőcseléknek minősítették
