Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A társadalmi szervezetek, nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, valamint az egyházak költségvetési támogatására szolgáló pénzeszközök elosztásának bizottsági előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁTAY ZOLTÁN, DR. (MDF)
115 Igen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 191 "igen" szavazattal és egy tartózkodás mellett az országgyűlési határozati javaslatot részletes vitára bocsátotta. Megkérdezem, hogy a képviselőtársaim közül fel kíváne valaki szólalni a részletes vitában. Igen. Dr. Kutrucz Katalin képviselő. Felszólaló: Dr. Kutrucz Katalin (MDF) KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Messzemenően megértem a környezetvédelmi bizottságnak és ese tleg a szociális bizottságnak – bár itt nem a bizottság nyújtotta be a módosító indítványt – azt a törekvését, hogy a költségvetési támogatás elosztásába bele akarnak szólni. De azt hiszem, hogy azt is meg kell érteni – ma már többször elhangzott – , hogy e zt a határozatot minél hamarabb meg kell hozni, és ezt az elosztást minél hamarabb meg kell tenni. Ez a javaslat, amelyik itt fekszik előttünk, egészen egyszerűen nincs jól megfogalmazva. Úgy szól – engedjék meg, hogy felolvassam – , hogy "A bizottság, mielőtt határozati javaslatát az Országgyűlésnek beterjeszti, azt előzetesen véleményezze – ez sem országgyűlési határozatban, sem törvényben nem igazán megfelelő szöveg – a környezetvédelmi és a szociális, egészségügyi és családvédelm i bizottság." Én úgy érzem, hogy ez a szöveg nem fogadható el a mögötte lévő legjobb szándék ellenére sem, ezért nekem lenne egy kompromisszumos javaslatom, amely nem igényel sem bizottsági megvitatást, sem módosító indítványt, sem semmit sem. Minden bizot tságnak az ülése nyilvános, a bizottsági ülésen bármelyik képviselő részt vehet. Ezért, hogyha a környezetvédelmi bizottság és a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság tagjai olyan forrón érdeklődnek e téma iránt, akkor vegyenek részt ezeken a bizottsági üléseken, amelyekre nyilvánvalóan – mint ahogy minden parlamenti képviselő – meghívót kapnak, és ott próbálják meg érvényesíteni akaratukat. Most azonban a Parlament ezt a módosító indítványt – tekintettel arra, hogy jogilag nem igazán hibátlan szöveget tartalmaz – ne fogadja el. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, köszönöm. Dr. Kátay Zoltán kér szót. Felszólaló: Dr. Kátay Zoltán (MDF) KÁTAY ZOLTÁN, DR. (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Én azt hiszem, hogy ez most végre az az eset, amikor pártpolitikam entesen, egy kicsit szakmailag vitatkozunk, és talán néha erre is van az Országgyűlés. Én azt hiszem, hogy itt félreértések sorozata van. Salamon László úr, az alkotmányügyi bizottság elnöke, nagyon jól világított rá, hogy itt nem a Házszabályban foglalt b izottsági lehetőségről van szó, hanem arról, hogy egy bizottság kap egy feladatot. Amennyiben én jól ismerem a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 46. §át, egy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek, annak szerveinek – ide értendő egy országgyűl ési bizottság is – feladatot állapíthat meg. Ennek következtében ez se nem alkotmányjogi, se nem ügyrendi kérdés, hanem a Ház dönthet így, ha úgy látja jónak. Mi ennek az értelme? Az értelme az, hogy semmiféle plusz idő ezzel nem megy el, sőt időmegtakarít ás jön létre. Azért jön létre időmegtakarítás, mert nem kényszerül arra a bizottság, hogy ha már az általunk létrehozott ad hoc bizottság beterjeszt egy elképzelést, akkor ahhoz neki módosító indítványokat kelljen benyújtani, ha a konszenzus már előzetesen létrejön. Az pedig, hogy a bizottsági ülések, és így az ad hoc bizottság ülése is nyitott, elméletileg egy jó jogászi elv, csak a gyakorlatban nem tud megvalósulni, mert ha az elnök úr végigtekint azon, hogy például a szociális, egészségügyi és családvéde lmi bizottság is minden szerdán és minden csütörtökön gyakorlatilag ülésezik, ennek egyszerű következménye az, hogy vagy nem tart ülést és részt vesz az ad hoc bizottság munkájában tanácskozási joggal, vagy ez nem tud megvalósulni. Én azt hiszem, sokkal eg yszerűbb: nem alkotmányjogi, nem ügyrendi, hanem nagyon gyakorlati kérdésről van szó, amit
