Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - FODOR TAMÁS (SZDSZ)
1083 fegyverszünetet kötött – "az értelmetlen fegyveres akciók sokakban az ellenforradalmi veszély rémképét erősítették fel." Ennyit a kö nyvből. Mi a valóság? Nagyon jól tudjuk, hogy ott nem a pártházat ostromolták meg, hanem ott lévő ávósokat, akik még 30án is behurcoltak oda embereket. Ekkor megjelent ott egy tömeg és követelte ezek kiadását. Akiket előzőleg be is engedtek, azokat is elf ogták. Ezekre lőttek rá, ezeket lőtték akkor le és akkor megindult egy ostrom. Miután a bentrekedtek sem Biszku Bélától, sem a szovjet hadseregtől nem kaptak felmentést, az ostrom több óráig elhúzódott, megjelentek a külföldi újságírók és fényképészek. Meg adásra készültek fel és Mező Imre fehér zászlóval, két tiszttel kijött az épületből, hogy tárgyaljon a megadásról. Ekkor előjöttek a felkelők is a fedezékekből és a pártházból, hátulról egy Bozsó Imre nevezetű ávós tiszt lőni kezdett. Máig sem tudjuk, hogy Mező Imre honnan kapta a lövést. Mindenesetre az akkor előjött tömeg megrohanta az épületet és rövid tűzharcban és kézitusában 12 embert meglincselt, megölt, kettőt felakasztott lábánál fogva – miután megölte – a fára. Nem akarom jóváírni és menteni ezt a tényt. Mire a többi fegyveres odaérkezett, megmentették a többi embert, így menekült meg maga Bozsó Imre is és így menekült meg az egész védelem irányítója, egy Tompa Károly nevezetű ávós tiszt. Ugyanúgy megmentette az életét Nemes Dezső és mások is, akik a pártházban voltak. Ez az igazság. Erről így írni a forradalom emlékének bepiszkítása, és ezért ezt javítani kell. (Nagy taps a kormánypártok soraiból.) Még egy kérdésről szeretnék beszélni három mondatban. A nyugati sajtót bejárt fényképek – hiszen a ká dári propagandának ez óriási ütőkártya volt, hogy ezt úgy állítsa be, ahogy itt a könyvben… az persze másképpen volt ott leírva, de a könyv is csak sejteti – alapján összefogdosták mindazokat az embereket, akik ott fegyverben a képeken láthatók voltak. Kép ek készültek arról is, hogy a felkelők közül lelőtteket egy mentőautó akarja elszállítani és lelőtték a mentőst is. Ez teszi érthetővé azt az elkeseredett dühöt, amivel akkor megrohanták a pártházat. Mindazokat, akik a fényképeken szerepeltek, összefogdost ák és 1958 – 59ben, az utolsót '60ban kivégezték. Erről nem lett nyilvános közzététel, pedig a diktatúra logikája az, ha kivégez valakit, elrettenteni akar. Nagy Imre kivégzését is nyilvánosságra hozták. Nagy Imre közeli munkatársai között is volt, aki kap ott amnesztiát. Ezek közül a gyerekek közül senki sem. Mind a hatot kivégezték, köztük egy lányt is, köztük azt is, aki a pártházban megsebesült nőt a saját vállán vitte a kötözőhelyre, utána visszatért és véletlenül rákerült erre a fényképre. Őt is kivége zték. Miért? Azért, hogy senki se tudja meg erről az igazat, csak ezért. És most lett világossá, hogy miért kellett ezeknek a 16 – 17 éves gyerekeknek '60ban kivégződni, és ezért mondom azt, hogy az ilyen könyveket ki kell korrigálni, egyébként minden nézet nek van joga és ennyit ahhoz, hogy mennyire kívánom én a saját világnézetemet ráerőltetni az oktatásra. Van egy határa, a könyv írjon igazat, ne mocskolja be '56ot és utána minden rendben van. Én azt hiszem, ezt nekem meg kellett tennem, ennek a könyvnek a felelőse én vagyok. (Nagy taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. (Csenget.) Csendet kérnék képviselőtársaim! Viszonválaszra átadom a szót Fodor Tamás képviselőtársamnak. FODOR TAMÁS (SZDSZ) Miniszter Úr! Egy szerűen elképesztő volt ez a szép történelmi előadás. Hát miből gondolja miniszter úr, hogy én másik pártban vagyok, nem abban a pártban vagyok, amiben Király Béla van, Darvas Iván van, Mécs Imre van? (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Miből gondolja, hogy itt a Parlamentben egy ilyen előadást kell tartani '56ról, mintha mi másképpen gondolnánk? (Zaj, moraj.) Jó, ennyit arról, ami nem tartozott az interpellációra, és nem tartozott a miniszter úrra az, hogy ezt itt más hangnemben mondja, mert én az inte rpellációm első részében megmondtam, hogy
