Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
1063 Elnök Úr! Tisztelt Ház! A beterjesztett javaslatcsomag egy új állami vagyonkezelő részvénytársasággá felállítását javasolja, amely ebben a formában – bár részvénytársasági formát ölt – mégis csak egy bürokratikus intézmény lenne, amely óriási vállalati vagyon fölött bírna nagyon komoly rendelkezéssel. Ezzel kapcsolatban több megjegyzésem van. Az egyik az, hogy úgy gondoljuk, kormányzati célokat irányítási eszközökkel sokkal hatékonyabban meg lehet valósítani, mint tulajdonosi eszközökkel. Az a forma, amiben az állami vagyonkezelő részvénytársaság megalakul, nemcsak önmagában azért veszélyes, mert ismerjük, és azt gondolom, az elmúlt negyven év alapján nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen bürokratikus intézményeknek mily en önmozgásuk van, milyen belső mechanizmusaik vannak. Az ideiglenességgel teljes mértékben egyetértünk, ezt szeretném hangsúlyozni. Már az alapítás kapcsán is megfogalmazza a javaslat azt a tényt, hogy ez az állami vagyonkezelő részvénytársaság valami idő leges szervezet, azonban azt gondolom, hogy a bürokratikus intézmények belső önmozgása éppen ellenkező eredőjű szokott lenni: nagyon nagy a veszélye annak, hogy ez egy tartós intézmény lesz a magyar gazdaság irányításában. Ráadásul nagyon komoly problémáka t vet fel ez az intézmény az ellenőrzés tekintetében. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ilyen óriási állami vagyonkezelő holdingok az államháztartás önálló ágazatává növik ki magukat, és a nemzetközi pénzintézetek és szervezetek a különböző államok nál ezt a statisztikák szempontjából is oda sorolják. Márpedig, hogyha ez a gyakorlatban így van, azt gondolom, nagyon élesen kell foglalkozni azzal a problémával, hogyan is tudja a Parlament ellenőrizni ezt az állami vagyonkezelő részvénytársaságot. Ez átvezet arra a kérdésre, hogy mi is fogalmazódik meg az ellenőrzés és a belső működés kapcsán az általunk tárgyalt törvényjavaslatban. Az állami vagyonkezelő részvénytársaság ellenőrzése kapcsán azt kell mondanom, hogy a törvény ugyan megfogalmaz bizony os látszatgaranciákat, de ez egyáltalán nem megnyugató a Parlament szempontjából. A törvény ugyanis olyan jogosítványokat ad az állami vagyonkezelő részvénytársaságnak, mint a kötvénykibocsátást, mint a hitelfelvétel, mint a belső átcsoportosítás, mint az önálló döntés arról, hogy az általa kezelt állami tulajdonú társaságok esetén az úgynevezett feljavítás lehetőségével éljen. Ezekkel kapcsolatban a következőket kell elmondani. Egyáltalán nem megengedhető az szerintem, és a FIDESZ frakciócsoportja szerint, hogy olyan óriási vagyonmozgások ellenőrizetlenek legyenek a Parlament által, amelyek többszörösen meghaladják azt a pénzmennyiséget, amiről például az idén a Parlament által tárgyalt költségvetési vitában szó volt. Itt sokkal nagyobb pénzmozgásokra van l ehetőség, ráadásul sokkal nehezebben ellenőrizhető formában, ezért azok a garanciák, amelyek a törvényben megfogalmazódnak, egyáltalán nem kielégítőek. Egy példát szeretnék mondani. A közgyűlés számára ugyan a törvény előírja, hogy nem vonhat el jogosítván yokat az igazgató tanácstól, azonban, hogyha valaki figyelmesen elolvassa a törvényjavaslatot, abból megállapítható, hogy a közgyűlés állapítja meg az alapító okiratot, amelyben szabályozzák az igazgató tanács jogosítványait, vagyis mégicsak az történik, i gazából ellenőrizetlenül, amit a közgyűlés – jelen esetben egyetlen személy, a közgyűlést megtestesítő miniszter – elhatároz. Mind élesen érinti a költségvetés egyenlegét, az államháztartási mérleget, éppen ezért a Parlament ellenőrzése ebben a tekintetben azt gondolom, nem megkérdőjelezhető. Az éves beszámolás a Parlament előtt ebben az esetben távolról sem kielégítő. A beterjesztett törvényjavaslat az ideiglenes állami tulajdon esetében is számos problémát vet fel. Itt szintén a költségvetési kihatásokra szeretnék csak kitérni. Az Állami Vagyonügynökség költségvetési intézményként működik ebben a törvényjavaslatban, és olyan jogosítványokkal bír, amelyek alapvetően érintik a költségvetés egyenlegét, nemcsak az aktuális költségvetési egyenlegét, hanem a jöv őbeni költségvetési egyenlegeket is véleményem szerint. Ilyen jogosítványok a
