Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka:
1056 bevezetett állami ellenőrzést találjuk. Mindenesetre a költségvetési bevételből a kormányzat vállalkozói és tulajdonosi jövedelme általában nem haladja meg az 5%ot sem. Megközelíthetjük az államosítás, az álla mi tulajdonlás kérdését közgazdasági szempontokból is. Általában a közgazdászok az állami szerepvállalás szükségességét a piac hiányosságaival szokták indokolni. Vagyis ott van szükség állami ellenőrzésre vagy tulajdonlásra, ahol a magánvállalkozás nem kép es az erőforrások hatékonyságát felhasználni. Abraham Lincoln amerikai elnök mondta: a kormányzat legitim célja, hogy azt tegye meg az emberek számára, amit meg kell tennie. Amit ők maguk egyéni erőfeszítéseik révén egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen tudn ak megtenni. Az állami ellenőrzés és beavatkozás szempontjából több nagy területet szokás megkülönböztetni; közszolgáltatások területe, a közjavak előállítása, különösen nagy társadalmi károkat előidézhető tevékenységek ellenőrzése, amelyek különösen nagy hasznot hozhatnak, különböző tudományos kutatások például. Végezetül érdemes megemlíteni azokat a feladatokat, amelyek minőségellenőrzéshez, biztonsági előírások betartásához kötődnek. Van az állami ellenőrzés alatt lévő ágazatoknak egy olyan típusa is, am ely nem sorolható az előbb említett csoportok egyikébe sem. Ezek az úgynevezett alapanyag- – szén, olaj, vas- stb. – termelő és előállító vállalatok, valamint olyanok, amelyek termelésének kiesése esetén kétségessé válhat az alapvető kormányzati feladat ok ellátása. Gondoljunk csak a nemzetvédelemhez kapcsolódó hadiiparra, vagy a Pestvidéki Gépgyárra. Úgy gondoljuk, az eddigieket figyelembe véve kell megemlítenünk az előttünk lévő 4972es számú törvénytervezetet. A tervezet 2. §a hivatott a tartósan álla mi tulajdonban maradó vagyon körét meghatározni. Vizsgáluk meg ezt a felosztást és értelmezést, amelyet a paragrafus tartalmaz. Az a) pontban a gazdasági stratégia, nemzetgazdasági vagy más fontos érdek szerepel. Az 1991. évi XVIos, a koncesszióról szóló törvény éppen arra szolgál, hogy a gazdasági stratégia, mint nemzetgazdasági érdekek megvalósulását biztosító tevékenységek állami monopóliumát, illetve állami ellenőrzését biztosítsa. Ez a törvény indoklásában szó szerint meg is található. Ezeket a terüle teket a koncessziós törvény tételesen fel is sorolja. Van tehát egy törvényünk, amely előírja, hogy a felsorolt tevékenységeket csak többségi állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, illetve az állami koncessziós szerződést kötött gazda sági társaságok végezhetik. Azt is megállapíthatjuk, hogy a koncessziós törvényben felsorolt tevékenységek felölelik a közszolgáltatások, valamint az alapanyaggyártás egy részét. Ez egybe is esik a szokás szerinti állami ellenőrzés alá vont ágazatok két na gy csoportjával. Csak feltételezni tudjuk, hogy a meglehetősen általános megfogalmazás az a) pontban ezen tevékenységekre utal. Ebből a szempontból tehát ennek a törvénynek az lenne a feladata, hogy tételesen meghatározza azoknak a vállalatoknak a körét, a melyek a koncessziós törvényben felsorolt tevékenységeket végzik, amelyek többségi állami tulajdonlása törvény által előírt – , kiegészítve azokkal a vállalatokkal, amelyek ugyan nem tartoznak a koncessziós törvény hatálya alá, de hasonló elvek alapján gazd aságstratégiai szempontokból meghatározhatók. Nehéz azonban ebből a szempontból a 2. § a) pont végén található "vagy más fontos érdek indokolja" kitételt értelmezni. Úgy véljük, egy ilyen általános megfogalmazásba bármi belefér, azért nem megengedhető egy törvény szövegében az ilyen kitétel. Továbbmenve a 2. § b) pontjára: itt is olyan értelmezési problémák merülnek fel, ha feltételezésünk helytálló, az itt említett közszolgáltatási célok nagy részét a koncessziós törvény szintén tartalmazza. Itt tulajdonké ppen átfedés van az a) és a b) pont között. Itt csak azokra a közszolgáltatási tevékenységekre utalhat, amelyeknek szabályozása abból kimaradt. Nehéz viszont az eddigiek alapján mit kezdeni a b) pont második felével, vagyis hogy "csak egységes kutatási, te rmelési vagy elosztási rendszerben működtethetők gazdaságosan". A piacgazdaságban az ilyen gazdasági rendszerek vertikális vagy horizontális fúziók eredményeként jönnek létre. Tudva azonban, hogy a tervgazdaság körülményei között ezek egyszerűen
