Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szabad György): - KÁNYA GÁBOR (MDF)
1046 Az is probléma, hogy azok a külföldi minták, amelyeket az állam vállalkozói vagyonának a lebontá sakor figyelembe vehetünk, nehezen illeszthetők a magyar gazdaság szerkezetére, és lehetne sorolni ezeket a kérdéseket. Mégis úgy gondolom, a privatizáció gazdasági kérdés, sőt mi több, gazdaságpolitikai kérdés, és a Parlamentnek olyan alapvető döntéseket kell ebben hozni, ami nem kifejezetten a privatizációs jogalkotás tárgykörébe tartozik, hanem egy összefüggő rendszernek az irányait is bemutatja. Jelen esetben az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos jogszabályok megújítására irányuló három törvényjav aslatról elmondhatjuk, hogy egyrészt némi egyszerűsítéssel az eddig érvényben levő három alapvető privatizációsnak nevezhető törvény – az átalakulási törvény, a vagyonvédelmi törvény és az Állami Vagyonügynökségről szóló törvény – rendelkezéseinek új szerk ezetbe foglalása, másrészt az időközben a köztársaság Kormánya által elfogadott tulajdonosi és privatizációs stratégiában rögzített alapok törvénybe emelése. A törvények tartalmát vizsgáló szempontból az állam vállalkozói vagyonának privatizálásáról van sz ó. Ezt az állami vállalkozói, mondhatnánk ma még nagyrészt állami vállalati vagyont számszerűen is szokás megjelölni; mintegy 1800 milliárd forintban nyilvántartott értékről van szó. Egyet lehet érteni azzal a szándékkal, hogy mindenki számára egyértelműen már most vagy most már végre fogalmazzuk meg, ebből a vagyontömegből mit nem akarunk magántulajdonba adni. A 4972es számú, tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyonkezelésről és hasznosításról szóló, törvényjavaslat erre az alapkérdésre tarta lmaz szabályozást, mégpedig olyan módon, hogy az Országgyűlés e törvényben fogalmazza meg azokat az alapelveket, feltételeket, amelyek szerint a Kormány konkrétan dönteni tud a tartós állami tulajdon köréről. Bizonyára képviselőtársaim is úgy érzik, hogy a jó szabályozás, a jó törvényi rendelkezés megtalálása közös feladat is, ezért a módosításokat, javaslatokat mindnyájunknak gondosan kell mérlegelnünk már ennek a kérdésnek az eldöntésénél. Lotz Károly, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadój a erre nagyon pontosan rámutatott. A 4972es számú törvényjavaslat azon az eddig is törvényekben megjelenített és érvényesülő szabályozási elven halad tovább, hogy a privatizáció gyakorlati megvalósítása a Kormány, illetve a Kormány irányítása alatt álló s zervezetek feladata. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozások arányára a javaslat az Európában vagy ha tetszik, a világ más részein is meglévő 20 – 30% körüli nagyságrendet célozza meg. Mindenesetre azt biztosan kijelenthetjük, hogy Magyarországnak is fontos nemzeti érdekei vannak arra, hogy ez a vagyontömeg állami kezelésben és hasznosításban maradjon, természetesen a felülvizsgálat lehetőségét is meghagyva. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körének szabályozása mellett a törvényjavaslat az állami vagyonkezelő részvénytársaság létesítésére, feladatkörére, szervezetére vonatkozó szabályozást tartalmazza. E helyen kiemelni azt szükséges, hogy az állam tulajdonosi funkcióinak gyakorlására mindenképpen célszerűnek látszik egy olyan szervezet, amely a Kormány felügyelete mellett hatékonyan tudja képviselni és érvényesíteni a tulajdonosi érdekeket. Az kétségtelenül vitaalap lehet, ez a szervezet hogy működjön, milyen feladatai és jogosítványai legyenek. A lényeg valahol az kell legyen, hogy a tar tósan állami tulajdonú vállalkozói vagyon hatékonyan működjék, segítse elő az ország gazdasági céljainak elérését, akár stabilitást, sőt bizonyos mértékben húzóerőt is jelentsen a gazdaságban résztvevők számára is. Ha elég jó törvényt tudunk hozni a tartós an állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyonra, ez önmagában is segítség a fennmaradó másik, nagyobbik állami vállalkozói vagyonrészre nézve, amely több mint 1000 milliárd forint nyilvántartási értékű, és amelyet privatizálni szeretnénk. De itt már sokk al nehezebb dolgunk van. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat egyrészt – mint említettem – főként a meglévő törvényi szabályozást alkalmazza némileg új szerkezetben, másrészt – s ez a fontosabb – a privatizáció sajnos nem attól
