Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1010 a javaslat a jogellenes munkaviszonymegszüntetés esetére a munkavállalónak átalánykártérítés formájában nyújt elégtételt. Fontos it t azt is kiemelnünk, hogy a jogvita esetleges elhúzódása szintén nem szolgálhatja a jogellenesen eljáró fél érdekét, hiszen a jogvita időtartalmára, ha a jogellenességet a bíróság megállapítja, a dolgozót teljes átlagkeresete megilleti. A munka törvényköny ve véleményem szerint igen sajátos helyet foglal el az egyes törvények között. E törvény ugyanis több mint 5 millió munkavállalót közvetlenül érint, és ugyancsak nagyszámú a munka törvénykönyvét közvetlenül használó jogalkalmazók köre is. Éppen ezért szüks éges, hogy a törvény kihirdetése és hatálybalépése között megfelelő idő álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy a törvény szabályai széles körben ismertté váljanak. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el az alkotmányügyi bizottságnak a törvény ha tálybalépésére irányuló azon javaslatát, miszerint e törvény 1992. július 1jén lépne hatályba. Ez ugyanis megfelelően szolgálja azt a jogpolitikai igényt, hogy az érintettek kellő időben megismerhessék a rájuk vonatkozó törvényeket. Ezen túlmenően azonban így az is biztosítható, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos törvények, a munka törvénykönyve, a közszolgálati és a közalkalmazotti törvény egyszerre, egy időben léphessenek hatályba. Engedjék meg, hogy nagyon röviden szóljak egy sajátos indítványról, neveze tesen az MDF Monopolycsoportja által előterjesztett indítványról, amely az összeférhetetlenségi, illetőleg versenytilalmi szabályokat kívánja a munka törvénykönyvébe beépíteni. Anélkül, hogy én ezt az indítványt akár pozitív, akár negatív előjellel minősí teném, egy dolgot szeretnék nagyon határozottan és egyértelműen leszögezni. Megítélésem szerint ennek a kérdésnek a rendezése nem a munkatörvénykönyv feladata. Egész egyszerűen azért nem, mert ez bizonyos versenypozicionális helyzeteket kíván megváltoztatn i, illetőleg szabályozni, amiből egyenesen az következik, hogy az erre hivatott törvény a versenytörvény, vagyis az 1990. évi LXXXVI. törvény, valamint a társasági törvény, vagyis az 1988. évi VI. törvény. Utalni szeretnék arra is, hogy természetesen e cso port által tett előterjesztésben foglalt érdemi szabályozás megtörténhet a munka törvénykönyve nélkül is, hiszen a felek előtt mindig nyitva áll a lehetőség, hogy a kétoldalú szerződésükbe ilyen vagy olyan összeférhetetlenségi szabályokat beépítsenek. Önma gában tehát az a tény, ha ez a munka törvénykönyvében szabályozásra nem kerül, a lényegen nem változtat. Még egy koncepcionális vonatkozásra hívnám föl a figyelmet, nevezetesen arra, hogy alapvetően a munkatörvénykönyv tervezete, amely önök előtt fekszik, egy diszpozitív jogszabályokat, normákat tartalmazó koncepcionális alapállású, ebbe tehát nehezen illeszthető egy ilyen kogens, kötelező jogszabály, mint amit a fent nevezett képviselők indítványoztak. Még egyszer hangsúlyozni kívánom, ez a megjegyzésem ne m érdemi megítélése az indítványnak, csupán a fentebb említettek szerint nem a munka törvénykönyv dolga az, hogy ezt a kérdést szabályozza és helyre tegye. Végezetül engedjék meg, hogy mindazoknak a képviselőknek, akik érdemben használható és valóban a tör vény javítását célzó javaslatot tettek, köszönetet mondjak, tekintettel arra, hogy ezeknek a képviselői indítványoknak egy része beépülhet a törvénybe, és mindezzel elősegítették egy jobb törvény megalkotását. Köszönöm a figyelmüket, és végezetül kérem, ho gy a törvényt megszavazni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Ügyrendi hozzászólásra kért lehetőséget Tardos Márton frakcióvezető úr. Megadom a szót. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Tardos Márton (SZDSZ)
