Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - DR. KISS RÓBERT (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
1005 Tehát két évig egy ilyen, úgynevezett ráutaló magatartás volt Nag ymarost illetően, mert régen el lehetett volna bontani, és a rehabilitációt régen meg lehetett volna tenni. A harmadik kérdés, amire szeretnék reagálni: nem állja meg a helyét az, hogy nemzetközi szakértőket csak akkor lehet bevonni, ha hozunk egy olyan ha tározatot, hogy a két ország közös megegyezéssel megpróbál valamit elérni. Közös szakértőket lehet bevonni akkor is, ha mi a szerződést megszüntetjük, és a szerződés megszüntetésével egyidejűleg kifejezzük azon szándékunkat, hogy nemzetközi szakértőkkel ha jlandók vagyunk ezt a problémát megvizsgáltatni, és a nemzetközi szakértők ajánlását elfogadni. Véleményem szerint a szlovákokkal a kapcsolatot akkor tudjuk fölvenni, ha igenis keményen – én úgy fogalmaznék, ami lehet, hogy nem a legszerencsésebb – , ha ők kényszerhelyzetbe hoztak bennünket a március 6i lépéssel, akkor ebben a helyzetben mi nagyon mást nem tudunk csinálni, hiszen az ő határozatukat nem tudjuk megmásítani. Ahhoz, hogy ők is lépéskényszerbe kerüljenek, és egyáltalán a szakértőket elfogadják ő k is, ahhoz nekünk az kell, hogy a szerződést megszüntessük. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a baloldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak kétperces reflexióra kap lehetőséget Kiss Róbert a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. K iss Róbert (SZDSZ) DR. KISS RÓBERT (SZDSZ) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Elhangzott Fodor András Attilától, hogy nem tehetett egyebet a Kormány, mint hogy követte a határozatot. Először is, tisztázzuk! Nem követte teljes egészében a határozatot, tekint ettel arra, amit korábban elmondtam, hogy egy másik szereződéstervezetet is be kellett volna nyújtani. A másik dolog pedig: ebből a határozatból egyetlenegy kifejezést kellene elhagyni, azt, hogy közös megegyezéssel szüntesse meg, mert abban a határozatban benne van, hogy szüntesse meg, csak az, hogy "közös megegyezéssel" szüntesse meg. Tehát ezt kellene elhagyni. Ezért nem kellene egy külön határozatot hozni. Mint ahogy Fodor András Attila elmondta, hogy már 1988ban volt arról szó, hogy néhány hetet kérte k a szerződés felmondására, azt hiszem, hogy ha visszaszámítjuk 1992től 88ig, az körülbelül 4 év, és azt gondolom, hogy ez a 4 év nem egyik napról a másikra való felmondást jelenti. A másik dolog, ami szintén ezzel kapcsolatos, hogy valóban igaza van Fod or András Attilának, attól félünk, hogy ez a néhány hét kérés ugyanoda vezet, ahova 1988ban, hogy még 4 év múlva is ugyanerről a kérdésről fogunk tárgyalni. És egy másik, amit Pap János mondott a vízügyi képviselő cikkével kapcsolatosan. Azt hiszem, minda nnyian vagy elég sokan ismerjük, hogy még a nyolcvanas évek elején született egy tervjavaslat a nagymarosi vízlépcső északabbra helyezéséről, és ebben szerepelt az a variáció, ami múlt héten az újságokban megjelent. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad G yörgy) : Köszönöm. Kétperces reagálásra kér lehetőséget Fodor András Attila. Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF) FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársaim! Itt, azt hiszem, egy félreértés történt. Én nem mondta m azt, hogy 1988ban néhány hetet kértek. Akkor, annak idején a külügyminiszter azt mondta, aki ma képviselőtársunk, hogy nem lehet egy nemzetközi szerződést csak úgy felbontani, és ez az indok volt az egyik nyomós érv amellett, hogy a Parlament akkor megs zavazta, úgy szavazott, ahogy szavazott, hogy igenis, fenntartották a szerződést. Mert ha akkor a Kormánynak – én azt