Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 17. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EKE KÁROLY, DR. (független)
88 átszervezni az egész működését ezeknek az alapoknak, akkor helyesen gondolkodn ak, én is azt vallom, hogy minél előbb át kellene térni a biztosítási módozatokra. Na de kérem szépen, azzal, hogy szétválasztottuk az alapokat, ez még nem történt meg. Tudós tanácsadók pontosan meghatározták, kiszámolták, hogy nagyon sok milliárd forint k ellene ahhoz, hogy ez az áttérés meg tudjon valósulni. Nincs ez a milliárd. Kérem szépen, az lesz, hogyha az 1% elfogy, mert nem lehet behajtani, mert az ipar átalakulóban van, a mezőgazdaság teljesen átalakulóban van, és nem lesz, ami bevételt adjon az al ap számára, akkor csak 1%ig lesz garancia a nyugdíjakra. Nagyon megdöbbentőnek tartom és nagyon rossznak tartom. Beadtam egy módosító indítványt arra vonatkozóan, hogy az ez évi garancia a jövő évre is teljességgel érvényesüljön a két alapra vonatkozóan. Nagyon kérem képviselőtársaimat, hogyha sorra kerül a tárgyalásoknál, szíveskedjenek e javaslat mellé állni, mert ez biztonságot jelent az ország számára, és az átmeneti időszakban természetesen meg kell fontolni, hogy mit teszünk, mert hiszen hogyha már a z átalakulás bekövetkezett volna, akkor én is azt mondom, hogy nem szükséges a garancia, hiszen ha biztosítási alapon működnek ezek az alapok, akkor természetesen önmaguknak meg tudják teremteni a garanciát is. Kérem szépen, másik kérdés, amire vontakozóan itt egy felszólalás hangzott el, és az volt a lényege, hogy ugye, ne alázzák meg az alkotó értelmiséget az adóval kapcsolatosan, ugye hogy tulajdonképpen fizessék meg az értelmiséget, és akkor majd az képes lesz fizetni az adókat. Na most ugye keresem a k öltségvetésben, hogy hol van erre beiktatva bármilyen összeg is, hogy ugye megfizessék az alkotó értelmiséget. És nem találom. Hát kérem szépen, itt baj van, mert az egyik helyről elhangzik a szólam, a másik helyen meg semmiféle tett, vagy intézkedés nincs en. Szükségesnek tartanám, hogy ezt a kérdést gondolja át a Kormány és hogy a Parlament semmiképpen se engedjen ebben az ügyben, mert azt is mint történelmi tanú mondom el, hogy amikor az adórendszert bevezették és szó volt arról, hogy az értelmiség adóját meghatározzák, vagy az adómentességét, vagy az adóalapját meghatározzák, akkor itt egy nagy vita zajlott már a régi parlamentben, és a vitának az volt a lényege, hogy a rezsit az alkotó értelmiségnek is valahogy vissza kell téríteni. És nem tudott a Parla ment megállapodni a rezsi mértékét illetően, és azért adta meg az adókedvezményeket. Tessék mondani: miből fogják visszatéríteni a rezsit az íróknak, költőknek, művészeknek, mert hiszen van ám ott rezsi is! Ott nemcsak teljesítmény van, aminek tapsolni tud unk, hanem bizony nagy erőfeszítések vannak. Át kellene ezt gondolni, és ne védjék a kormánypárt részéről az értelmiséget ettől a dologtól, hogy megalázott szegény, hanem segítsenek abban, hogy a rezsit elszámolhassa az adóalapjánál, hogy megtörténhessen a z az állapot, amikor tényleg emelt fővel, adót is teljesítve tudja az alkotómunkáját az értelmiség folytatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sokan várják a döntést ennek a költségvetésnek az ügyében. Az önkormányzatokban ugye feszültségek vannak, és nag yon szeretnék, hogyha olyan eszetlenségek, mint ebben az évben előfordultak, kiküszöbölésre kerülnének azáltal is, hogy az önkormányzatokat befogadnánk tulajdonképpen társunknak és rájuk bíznánk ami az ő területükön van, annak az ügynek az eldöntését. Hát előfordult olyan, hogy tejjegyet kellett adni – mert olyan volt a rendelet – olyan családnak, amely tehenet fej. Vagy kérem szépen, előfordult az is, illetve hát most közölték velem önkormányzeti oldalról, hogy van egy gyárból munkanélküli, aki három alkal mazottat foglalkoztat a gazdaságában és közben kapja a munkanélküli segélyt. Hát ezekben az ügyekben közelebb kellene kerülnünk azokhoz, akik az élet valóságát jobban ismerik és nálunknál sokkal jobban el tudják ezeket a kérdéseket dönteni. És a másik kérd és az, hogy az önkormányzatok is szeretnék a maguk költségvetését megcsinálni, hogy elindulhasson az élet. Ugye, most az Alkotmánybíróság döntése alapján akkor lép életbe a költségvetési törvény, ha kihirdették.
