Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HEGEDŰS ISTVÁN (FIDESZ)
827 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Felszólalásra következik Hegedűs István képviselőtársunk, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Fel szólaló: Hegedűs István (FIDESZ) HEGEDŰS ISTVÁN (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XIV. számú fejezethez, a Külügyminisztériumról és a külképviseletekről szóló fejezethez kívánok hozzászólni. Mindenekelőtt azt szeretném megállapítani – amit egyébként a Külügyminisztérium kiegészítő anyaga is tartalmaz – , hogy a Külügyminisztériumról szól fejezet kiadási előirányzata messzemenően alultervezett. Ez máris két problémát vet föl, pontosabban két lépcsőben szeretnék erről a problémáról beszél ni. Először is, és erről Katona Tamás a részletes vitában már szólt, és épp ezért nagyon sajnálom, hogy nem bírta erővel és szuflával és már elment, és hogy más képviselője sincs itt már a Külügyminisztériumnak, de a pénzügyminisztériumi államtitkár majd t olmácsolja, köszönöm szépen; tehát az első probléma, amiről beszélni szeretnék, az a török vízumdíj kérdése. Ugyanis a Külügyminisztériumról szóló költségvetés beépíti a bevételi oldalba a török vendégmunkások átutazásából származó vízumdíjakat. Az a vélem ényem, hogy ezzel számolni rendkívül kockázatos, és aligha nevezhető fair megoldásnak. Amikor a magyar Kormány és a parlamenti pártok külpolitikája arra irányul, hogy a jugoszláviai válságot az egykori Jugoszlávia területén minél jobban abba az irányba seg ítsük, hogy a háborúnak vége legyen, hogy Jugoszláviában normális állapotok jöjjenek létre, akkor arra számítani, hogy a háború folytatódik, és ennek következtében mi olyan előnyös helyzetbe kerülünk – legalábbis költségvetési szempontból – , hogy plusz bev ételekhez jutunk, az azt hiszem, mondom még egyszer, nem igazán fair. Amit lehetne tenni véleményem szerint vagy lehetett volna tenni, hogy ezeket a pluszbevételeket, amennyiben mégis befolynak, nem kalkuláljuk előre a Külügyminisztérium költségvetésében, hanem a pluszbevételeket esetleg olyan célokra fordíthatjuk, mint előre nem látott bevételeket, mint újabb határátkelőhelyek megnyitását, legyenek ezek akár az osztrákmagyar határon, vagy az ugyancsak tragikus képet mutató magyarromán, magyarukrán, sőt éppen magyarhorvát vagy magyarszerb határon a jövőben. A másik probléma, mert hiszen ez, amiről beszéltem, ez egy beépített bevételi forrásnak számít a török vízumdíj kérdése, és ennek révén hozták ki a nullszaldós egyenleget. A másik probléma azonban eg y mélyebb, még súlyosabb kérdés a költségvetésen belül, eleve alultervezik a kiadásokat is. Egyetlen egy nagyon fontos kérdést kívánok kiemelni, a költségvetés tervezete szerint mintegy 720 millió forintnyi devizára lesz szükség, hogy a nemzetközi szerveze tekben a tagságunk után járó tagsági díjat fizetni tudjuk. Ennek ellenére a jövő évi költségvetési előriányzat mindössze 580 millió forintnyi devizával számol. Hiányzik tehát 140 millió forintnyi deviza. Nyilvánvaló, hogy ezt a 140 millió forintnyi devizát is ki kell fizetni. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem fizetjük az ENSZnél és más hasonló fontos nemzetközi szervezeteknél a tagdíjunkat. Erre a kérdésre, hogy ez hogy lehetséges, igazán megnyugtató választ már a külügyi bizottság ülésén sem kaptu nk. A külügyi bizottság ülése után kaptunk egy kiegészítő jelentést, legalábbis a külügyi bizottság tagjai, s ebben a következő magyarázat olvasható. Csak a lényegét fogom ismertetni:
