Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ)
807 Nos, amikor benyújtottuk a javaslatot még október elején, akkor nem az volt a célunk, hogy lehetetlen helyzetet teremts ünk, lehetetlen helyzet elé állítsuk a Kormányt, hiszen tudomásunk volt arról, hogy az illetékes minisztérium tulajdonképpen már elkészült egy vitaanyaggal, ráadásul a Kupaprogramban is szerepelt 1992re egy területfejlesztési törvény, amelynek benyújtása előtt szerencsésnek tartottuk volna a koncepció vitáját, hogy lehetőségünk legyen egy születő törvényt még a benyújtás előtt befolyásolni. Amit viszont legalább ilyen fontosnak tartottunk a határidő megjelölésekor, az az a szempont, hogy még a költségveté si vita előtt nyíljon lehetőség arra, hogy a területfejlesztésről, a térségi egyenlőtlenségekről, a regionális válság problémájáról beszélhessünk, vitassuk meg, hogy milyen eszközöket tartunk arra alkalmasnak, hogy a jövő évi költségvetésbe, illetve az adó törvényekbe beépítve kezeljük ezeket a súlyos kérdéseket. Mindez elmaradt. Van helyette másfél bekezdés a költségvetés pénzügymininiszteri expozéjában, amely a regionális feszültségekkel foglalkozik, illetve ezzel összefüggésben bizonyos tételek, illetve k ülönböző alapok, amelyeket a Kormány az említett problémák kezelésére fordítani szándékozik. Tisztelt Ház! A benyújtott költségvetés III. kötetében, ami a Pénzügyminisztérium különböző kiadásait indokolja, azt olvashatjuk, hogy az elmaradott térségek fejle sztése kiegészül a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek támogatásával, illetve a foglalkoztatási alap munkahelyteremtő beruházásaival. E hármas cél finanszírozását szolgáló, pályázati úton elnyerhető 6 milliárd forint felhasználásával a térségi re gionális problémák egységes kezelése valósul meg, mint olvashatjuk. Ez több mint kevés – véleményem szerint – mint fejezeti indoklás sem fogadható el. Az említett összeg nagyon jelentős, ugyanakkor tudjuk, hogy annak a problémának a kezelésére, amiről itt szó van, nagyon kevés. Szerintem azonban ez csak a problémának az első része, és erre vonatkozóan azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy támogassák azokat az indítványokat, amelyek az összeg emelését javasolják. A másik igen fontos kifogásolható probléma, a miről mindenképpen szólni kell, az az, hogy nem derül ki az indoklásból az említett 6 milliárdnak az elosztási elve. Az ellenzéki képviselők az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatásáról szóló vitában kifogásolták, hogy a Kormány nem határozta meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján a különböző elmaradott térségek, régiók vagy esetleg az önkormányzatok egyegy ilyen támogatáshoz hozzájuthatnának. Nem világos, hogy milyen mutatók alapján fognak dönteni az illeték esek. Így az sem látszik biztosítottnak, hogy minden esetben a valóban rászorulók kapják meg a szükséges támogatásokat. Meggyőződésem azonban, hogy azok az eszközök, amelyek a Kormány által előterjesztett 1992. évi költségvetés tervezetében szerepelnek, ön magukban nem elegendőek, elégtelenek. Tisztelt Ház! 1990. október 30án az akkori belügyminiszter – jelenleg sportminiszter (derültség.) – foglalkozott az általam akkor benyújtott interpellációra adott válaszában az említett problémával, és akkor a Kormány nevében ezt mondta – idézem: "A Kormány sok elemből álló vállalkozásélénkítő eszközrendszert kíván működtetni, hogy vonzóvá tegye a befektetők számára az egyes térségek kihasználását, fejlesztését. A rendszer egyik kiemelten fontos eleme a gazdaságilag el maradott térségek esetében adókedvezményrendszer, a vállalkozási nyereségadó, valamint a beruházási adókedvezmények." – eddig az idézet. Nos, a korábbi belügyminiszter által elmondott kormányzati elképzelések nem valósultak meg, az ígért eszközrendszer ki építése helyett az akkor még meglévő eszközrendszer leépítése történt meg. A már elfogadott társasági adóról szóló törvényben a korábban életben lévő vállalkozási nyereségadóról szóló törvénnyel szemben nincsenek térségi adókedvezmények.
