Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
746 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Gaál Gyula képviselő úr, SZDSZ. (Közbeszólások: Bizottsági ülésen van!) Eörsi Máty ás kért… ügyrendi kérdésben szót? Felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Nem, hanem az alkotmányügyi bizottság előadójaként! (Derültség.) Azt hiszem, jár a szó. ELNÖ K (Szűrös Mátyás) : Alkotmányügyi…? Már elhangzott, nem? EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr, időközben a bizottság még egyszer ülést tartott… ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Értem, és erről a részről… Felszólaló: Sasvári Szilárd (FIDESZ) EÖRSI MÁTYÁS, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója: …és erről szeretnék beszámolni a tisztelt Háznak. Ezt lehet kiegészítő jelentésnek hívni vagy nem tudom, elnök úr minek minősítette, de rövid leszek, megígérem. Tulajdonképpen a bizott ság által megtárgyalt javaslatok közül csak egyről szeretnék beszélni, mégpedig a 194. szám alatt tárgyaltról, amelyet 4132es szám alatt nyújtott be Boros László képviselő úr. Ennek a rövid története az, hogy ő visszavonta ezt, de később Trombitás Zoltán képviselő úr a sajátjaként benyújtotta. Rendkívül súlyos alkotmányos aggályok merülnek fel ezzel a javaslattal kapcsolatban, és a bizottság egyhangú szavazással arra hatalmazott föl, hogy ezeket az aggályokat önökkel ismertessem, és hogy egyben a szükséges konklúziókat is levonjam, ami a Parlament működésére vonatkozik, még egyszer, ami bizottsági döntés volt. Ebben a módosító indítványban képviselőtársunk arra tesz javaslatot, hogy "A központosított előirányzatok 1992. november 30áig fel nem használt össz egéről a Kormány az Országgyűlést soron kívül tájékoztatja. Az összeg sorsáról az Országgyűlés…" – így hangzik a módosító indítvány – "…kivételes és sürgős eljárás keretében dönt". Miért rendkívül aggályos alkotmányjogilag ez a módosító javaslat? Azért, ti sztelt Ház, mert kivételes és sürgős eljárásban a Ház kétszeres kétharmados szavazással kell, hogy döntsön. Tehát azt hiszem, elég világos, és nem kell sokat magyarázkodni, hogy egy ilyen törvényben nem tudunk előírni sürgős és kivételes eljárást egyszersm ind. Amikor az alkotmányügyi bizottság tárgyalásáról tájékoztattam a Házat, azt hiszem, pont Nyerges képviselőtársamra hivatkozva beszéltem arról, milyen jó lenne, hogyha képviselőtársaink, amikor megfogalmazzák módosító indítványaikat, kellő gondossággal járnának el. Ugyanis ha ez nem így történik, akkor a jobbik esetben az alkotmányügyi bizottság, az összes bizottság, amelynek ülnie kell a benyújtott javaslat miatt, feleslegesen dolgozik – mondom, ez a jobbik eset. De nem lehet kizárni persze azt sem, hog y a költségvetés elfogadása azért nem tud időben megtörténni, mert a bizottságok feleslegesen dolgoznak. De mondom, ez a jobbik eset. A rosszabbik eset az, ha valamilyen módon az ilyen típusú indítványok átcsúsznak a Parlament szavazógépezetén. Van erre eg yébként példa. Nem olyan régen, amikor Remport Katalin képviselőtársamnak volt egy indítványa, amely alkotmányjogilag aggályos volt, hiszen azt tartalmazta, hogy egy bizonyos közjogi kérdésben egy magánlapot, ha jól emlékszem, a Napi – vagy nem tudom, mely ik – Világgazdaságot tekintette közjogilag elismerendő fórumnak, ahol egy állami intézkedést közzé lehet tenni. Az alkotmányügyi bizottság megfontolta ezt az indítványt, és észelte azokat a közjogi aggályokat, amelyek akkor merülnek fel, hogyha a Parlament ezeket elfogadja. Sajnos, pénzügyminiszter úr nem vette elég
