Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A betegszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
722 Köszönöm a nagyszabású kisebbségi véleményt. Soron következik Fekete Gyula, a költségvetési bizottság előadója. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója FEKETE GYULA, DR. a költségvetési adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság egy pont kivételével a Kormány á ltal benyújtott álláspontok mellett döntött. Az egyetlen módosító pont, amit elfogadtunk, dr. Pusztai Erzsébet és dr. Kulin Sándor képviselők ama javaslata, amely szerint ne 25 nap, hanem csak 10 nap legyen a munkaadókat terhelő betegszabadság évenkénti id őtartama. A képviselők javaslatának második pontját, mely szerint ne kelljen keresőképtelenséget igazolni évente egy alkalommal, legfeljebb három napig terjedő betegszabadság esetén, a bizottság hosszas vita után elutasította. Úgy ítélte meg, hogy egy ilye n lehetőség gyakorolatilag az évi fizetett szabadság háromnapos meghosszabbításával egyenértékű, ennek költségeit pedig nem biztos, hogy ma minden munkaadó el tudná viselni. A többi benyújtott módosító javaslatot a bizottság ehhez az indítványhoz hasonló a rányban vetette el, azaz kétharmadnál nagyobb arányban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Palotás Jánosnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének, s átadom az elnöklés t Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket Dornbach Alajos foglalja el.) Felszólaló: Palotás János (MDF) PALOTÁS JÁNOS (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Én is ígérem, hogy megpróbálom ezt az egyperces időhatárt tartani, mert tényleg nem az időhúzás a célo m. Az általános vitában az általános véleményemet elmondtam, most kérem képviselőtársaimat, hogy a három lehetséges változatnál vegyék figyelembe, vagy legalábbis gondolkodjanak el azon az összehasonlító gondolaton, amit én mint gyakorló munkaadó mondok ön öknek, olyan, akinek több száz munkavállalónak kell a munkáltatói tevékenységét ellátnia. Alapvetően tehát – az általános vitában elmondtam – én nem értek egyet a javaslattal, általában a jó megoldások keresését tartom cé lomnak, de ezt most az adott esetben tegyük félre. Három változatról fog szavazni vagy szavazhat a tisztelt Ház, e három közül választhat. Az egyik úgy szól, hogy két és fél százalékponttal emeljék föl a 43 %ot, a másik 25 napról szól, a harmadik 10 napró l és 1 % emelésről. Szeretném önöknek elmondani – nem rabolva az idejüket, nem megindokolva, bár ki tudom fejteni, de higgyék el, miután én alkalmazni fogom és fizetni, tehát feltehetően igaz, hogy nem akarok önellenségem lenni – a három rossz változatból a legkevésbé rossz a két és fél százalék, mert a legegyszerűbb. A második legkevésbé rossz a 25 nap, amelyik az új intézmény bevezetése miatt rosszabb, de az egyszerűsége miatt – mert csak egyféle, tehát csak egyik területen bonyolította meg a rendszert – ez a második, és a harmadik, a legrosszabb a beterjesztett kompromisszumos javaslat, amely ráadásul még túl is bonyolítja, tehát amelyik semmilyen kompromisszumot nem tartalmaz, a terhe körülbelül ugyanakkora, ugyanakkor a legbonyolultabb az adminisztráció ban való végrehajtása. Úgyhogy a három rossz változat közül én nem tudom egyiket sem támogatni, de az a kérésem, hogy ne a legrosszabbat, hanem akkor már a legkevésbé rosszat támogassák azok, akik a három változatot támogatni kívánják, és számunkra a három rosszból az az eddig alkalmazott rendszerben a legegyszerűbb rossz, hogy ahol eddig 43%ot utaltam, ott 45,5et utaljak. Köszönöm szépen. (Taps.)
