Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 17. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
66 veszélyekke l is teli nemzetközi helyzetben a Magyar Demokrata Fórum rendkívül fontosnak tartja, hogy az ország legyen kész és képes szuverenitása és függetlensége megvédésére. Ezért elengedhetetlenül szükséges megteremteni az ország védelmét végső eszközként biztosít ó Magyar Honvédség személyi állományának jó kiképzettségét, és korszerű, a magyar ipar bázisára minél jobban épülő haditechnikával való ellátottságát" – eddig az idézet. Úgy vélem, akkor járunk el helyesen, ha a honvédelmi bizottság állásfoglalásának szell emében végiggondoljuk a honvédségünk megerősítését szolgáló költségvetési források bővítésének lehetőségét. Utoljára, de semmiképpen sem utolsósorban, említem az egyházakkal kapcsolatos költségvetési előirányzatokat. Az a meglátásom – tisztelt Országgyűlés – , hogy szűkös kereteink mellett is meg kellene kísérelnünk nagyobb összegű támogatások megvalósítását. Kérdéses, hogy megfelelő mértékűe a hitélet támogatása, illetve az egyházi ingatlanok felújítására szánt előirányzat nagysága. Ez utóbbiak tá mogatásában – közvetve vagy közvetlenül – nagyrészt a magyar kultúra területe: műemlékeink: nemzeti értékeink nyernek támogatást. Az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatosan beállított 500 millió forint mindenképpen rendkívül alacsony, szinte nagysá grendekkel marad el a szükségestől. Tisztelt Országgyűlés! Ezek a kérdések voltak azok, melyeket általánosságban szükségesnek tartottam érinteni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Tölgyessy Péter ké pviselő úrnak, SZDSZ. Kérem. Felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Hölgyeim és Uraim! Kedves kormánypárti és ellenzéki Képviselőtársaim! Én azt hiszem, az ország Országgyűlése az év legfontosabb döntése e lőtt áll. Itt fekszik az asztalunkon a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése. A demokratikus jogállamokban évenként talán ez a legfontosabb döntés. Szabad György tanár úr volna talán a megmondhatója, hogy a magyar parlamentarizmus történetében micsoda jelentősége volt a költségvetési vitáknak és a költségvetés nyilvánosságáért, a közpénzek ellenőrzéséért folytatott küzdelemnek. Különösen jelentős Magyarországon a költségvetés ügye az államszocializmus hagyományainak a következményében, hiszen ez a költ ségvetés a bruttó hazai terméknek nagyjából a kétharmadáról rendelkezik, hozzávetőleg az államháztartásba kerül a Magyarországon létrejött három forintnyi jövedelemből kettő. Távolról nézve úgy is tűnik, hogy ez a költségvetés megfelel az igényeknek. Kinyi tja valaki, tele van számmal, adattal, és ha mérlegre teszi – mint ahogy kislányom megtette – súlyra is megvolna ez a költségvetés 3,5 kiló. Érdemes ugyanakkor közelebbről is elemezni ezt a költségvetést, először a formai szempontokat, utóbb pedig a tartal mi szempontokat. Rögtön szemet szúró, és többen felvetették, a pénzügyminiszter úr elnézést kért a költségvetés késői benyújtásáért. Ez nem pusztán egy technikai kérdés, hanem annak a lehetősége, hogy egyáltalán folyhate érdemi vita a közpénzekről, a közp énzek elköltéséről, és nyugodtan lehet állítani, hogy ilyen rövid idő alatt – amelyet biztosít számunkra a köztársaság új Kormánya – valódi, érdemi, áttekintő vitát aligha lehet folytatni. A következő dolog, ami feltűnik: nagyonnagyon sok a szám, de még m indig messze nem olyan mélységű a bontások rendszere, mint ami az európai jogállamokban szokásos. Például Németországban – ez példakép Magyarország számára – maga az Alkotmány rendelkezik arról, hogy a katonai kiadásoknál, a katonai kiadásoknak tartalmazni a kell a hadsereg szerkezetét és a fegyverzet pontos szerkezetét. Ez a magyar költségvetésből távolról sem állapítható meg. Vagy hagyjuk ezeket
